Itt ásta meg Hitler a saját sírját

A Führer ma 74 éve látta elérkezettnek az időt a "keleti élettér" elfoglalására, és megtámadta a Szovjetuniót. Ezzel pedig megpecsételte a III. Birodalom sorsát.

A II. világháború kitörésekor a náci Németországnak és a Szovjetuniónak elméletben nem volt egymástól félnivalója. 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést írtak alá, amely titkos záradéka érdekszférákra osztotta fel Lengyelországot és a balti államokat. Íg esett, hogy a német támadást követően Sztálin rátette a kezét Kelet-Lengyelországra, bekebelezte a Baltikumot és háborút kezdett Finnország ellen.

A két diktátor persze gyanakodva figyelte egymást, végül Hitler 1940 végén adta ki a parancsot a keleti villámháborúról szóló terv kidolgozására. Ez lett a Barbarossa hadművelet, amely az Urálig tolta volna a német élettér keleti határát, miközben megsemmisítő csapást mért volna a bolsevizmusra. A támadást a főbb orosz iparterületek irányában, három hadsereggel képzelték el, és a hadjárat csúcspontját Leningrád és Moszkva elfoglalásában határozták meg – írja a Rubicon.hu.

A német erőket fokozatosan csoportosították a szovjet határra, majd 1941. június 22-én megindult a történelem legnagyobb méretű offenzívája. Körülbelül hárommillió katona, háromezer harckocsi és 2500 repülőgép tört előre von Leeb tábornok vezetésével Leningrád, von Bock irányításával Moszkva, Gerd von Rundstedt vezényletével pedig a Fekete-tenger irányában.

Létszámban a Vörös Hadsereg alulmúlta a Wermachtot, a harci eszközök túlsúlyát pedig nem tudta kihasználni. A Generalissimus még 1937-38 folyamán gyakorlatilag lefejezte vezérkarát, a támadás hírére a katonai vezetésben teljes fejetlenség lett úrrá. A szovjet repülőgépek java részét a németek még a földön megsemmisítették, a Wermacht napok alatt csaknem 500 kilométert nyomult előre.

Úgy tűnt, Hitler villámháborús tervei ismét beválnak, szövetségesei egymás után üzentek hadat a Szovjetuniónak. Lassan a Sztálin vezette Állami Honvédelmi Bizottság is úrrá lett a káoszon, és hozzálátott az ország védelmének megszervezéséhez. Akárcsak a XIX. század elején a franciákon, a végtelen orosz puszták a németeken is kifogtak. A villámgyorsra tervezett támadás elhalt a kulcsfontosságú városok előterében, a front megmerevedett.

Sztálin pedig Churchill diplomáciai és anyagi segítségével esélyt nyert az erőgyűjtésre, és emberfeletti áldozatokkal, elkeseredett küzdelemben megfordította az egész háború menetét.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.