A “demokratikus nyugat” és a “kommunista kelet”, azaz a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió képesek voltak összehangolni érdekeiket a náci Németország elleni harcban, ám ez az egyetértés nem tarthatott sokáig. Ahogy a közös ellenség kapitulált, rohamléptekben fokozódott a szovjet amerikai ellentét, ami Berlinben bontakozott ki 1948-ban.
Blokád Berlin körül
A német állam területét és a fővárost is négy ellenőrzési zónára osztották fel a győztesek között. Németország sorsát ekkor még nem döntötték el végérvényesen, így Sztálin abban reménykedett, hogy sikerül egy szovjet befolyás alá kerülő, egységes német államot létrehoznia – írja a Rubicon.hu. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország az általuk megszállt területen egységes gazdasági övezetet hoztak létre, az úgynevezett Trizónát, és 1948 júniusában új német márkát vezettek be.
Sztálin szemében ez egy nyugatról induló egységesítési kísérlet első lépésének tűnt, amit fegyverrel is kész volt megakadályozni. Egyetlen területen mérhetett megelőző csapást egykori szövetségeseire: a brit övezettől 180 kilométerre fekvő, kétmillió fős Nyugat-Berlinben. A Vörös Hadsereg június 20-án blokád alá vonta a városrészből kivezető összes szárazföldi és vízi útvonalat, és csapatösszevonások kezdődtek a német főváros közelében.
Érkezik az ellátmány Nyugat-Berlinbe (Wikipedia)
Két Németország
Egy hasonlóan erős válaszlépés a nyugatiak részéről háborút robbanthatott volna ki, ugyanakkor a “visszavonulást sem engedhették meg maguknak. Bojkottot hirdettek hát a keleti áruk ellen, és megkezdték Nyugat-Berlin ellátását légi úton. A szovjetek megszüntették Nyugat-Berlin áramellátását, embargót vezettek be az onnan származó árukra, kitiltották az új márkát. Sztálin gyakorlatilag megpróbálta kiéheztetéssel megszerezni az angolszász felügyelet alatt álló városrészt, ám a légi híd keresztülhúzta számításait.
A repülőkön szállított áru mennyisége 1949 februárjára már elérte a korábbi vízi és szárazföldi szállítás mennyiségét, Nyugat-Berlin termékei pedig bekapcsolódtak a Trizóna gazdasági életébe. Berlin blokádja tehát kudarcba fulladt, és a szovjetek számára nyilvánvalóvá vált az is, a nyugatiak nem akarják Németországot egyesíteni. Sztálin engedett, 1949. május 12-én feloldotta Berlin blokádját.
A megegyezés értelmében megmaradt a két német valuta, a két gazdasági rendszer, május 23-án kikiáltották a Német Szövetségi Köztársaságot, október 9-én pedig a Német Demokratikus Köztársaságot.
