Kempelen Farkas filozófiát és jogot tanult, de igazi polihisztor volt. Nyolc nyelven beszélt, 1757-ben, 23 évesen már Mária Terézia, majd fia, II. József tanácsosa volt. Telepítési biztosként gyárakat létesített, falvakat szervezett meg. Számtalan területen alkotott maradandót. A világon elsőként szerkesztett beszélőgépet, vízemelője segítette Pozsonyt és Budát, megalkotta a gőzturbina ősét, ő tervezte a Schönbrunni szökőkútrendszert, irányította a budai palota átépítését.
Körbeturnézta a világot
Ami viszont már életében is híressé tette, az a sakkozó gép, vagy ahogyan akkor ismerték, a Török. Pedig csak “játékszernek” készítette a királynő kérésére 1769-ben. Híre az egész világot bejárta, tucatnyi könyvet és cikkek, beszámolók százait írták róla. Maga a szerkezet egy ládaszerű asztal volt, tetején sakktáblával, mögötte pedig egy díszes, török ruhába öltöztetett embernagyságú bábu ült, amely a sakkfigurákat mozgatta.
A kor egyik szenzációja volt, Bécs után bemutatták Drezdában, Londonban, Párizsban, Berlinben, Játszott az osztrák uralkodóház tagjain kívül Napóleonnal, Nagy Frigyessel, II. Katalinnal, Benjamin Franklinnel, uralkodókkal, hírességekkel. Olyan ügyesen, hogy csaknem minden ellenfelét megverte. A Török egy ravaszul megtervezett, tükrökkel és fogaskerekekkel működtetett sakkozógép volt, ám a belsejében valóban egy ember ült, aki irányította a lépéseket.
A Török (Wikipedia)
A “szemfényvesztés” tökéletes volt. A bemutatók előtt a gépezet ajtóit elöl-hátul kinyitogatták bizonyítva, hogy a belsejében csupán a mechanikai szerkezet van. A Török bólogatott, pipázott, egy betűsorra mutogatva még kommunikált is ellenfelével, a hibás lépéseket figyelmeztető mozdulatokkal kísérte. Még ha nyilvánvaló volt is, hogy a gépet csakis ember irányíthatja, a hogyan rejtély maradt.
Napóleont és Nagy Frigyest is elverte
Kempelen nem írta le gépe működését, az egyetlen példánynak pedig nyoma veszett egy világ körüli turnén. Úgy tudni, Philadelphiában tűz áldozata lett. Léteznek persze mendemondák is. Az egyik ilyen szerint Napóleon mindenképp látni akarta a masinát, 1809-ben játszott is vele egy partit Schönbrunnban. Mivel pedig a gép őt is megverte, annyira méregbe jött, hogy felpofozta a Törököt, ami összetört és tönkre ment.
Közelebb állhat az igazsághoz, hogy mikor a császár méregbe gurult, lesöpörte a táblát, és faképnél hagyta a masinát. Vagy az, hogy miután háromszor is szabálytalanul lépett, a Török pedig mindannyiszor visszatette a helyére a figurát, Napóleon mosolyogva távozott. Kempelen Farkas maga sem titkolta, hogy ez az egész dolog csak fortély: “sakkmasinájával keveset gondolt, fel se vette, és ha szólott is felőle valami keveset, csak mint gyermekjátékot és mechanikai tréfát emlegette, s mosolygott, hogy mások úgy bámulják”.
Berlinbe maga Nagy Frigyes hívta Kempelent, az automata a szenvedélyes sakkjátékos hírében álló királyt is megverte. A szóbeszéd szerint nagy összeget ajánlott, hogy megtudja a titkot. Állítólag az egész magyarázat egy percig tartott, Frigyes nevetve jött ki a szobából: “Ezt a gyermek is azonnal megfejthetné” – mondta. Ám többé senkinek nem beszélt róla, mert Kempelennek hallgatást ígért.
Hihetetlen alkotásai, az uralkodóház szolgálatában szerzett érdemei ellenére Kempelen Farkas szegényen hunyt el 1804. március 26-án. Állítólagos jakobinus kapcsolatai miatt I. Ferenc császár megvonta életjáradékát.
