Nemiségre nevelték a magyarokat

A polgári világ tabu témáját a "szocialista erkölcs" is csak lassan oldotta fel. A hetvenes évek hozták meg az áttörést.

Korábban a témában:

A XX. század közepén még szigorú tabu témának számított a szexualitás Magyarországon. A házasságkötés előtti testi kapcsolat csak a férfiak számára volt hallgatólagosan „megengedett”, a nők szerelmi ismeretek és szexuális tapasztalatok, sokszor a legalapvetőbb felvilágosítás hiányában kötöttek házasságot. Ez a prüdéria az ötvenes-hatvanas években sajátos megerősítést kapott: a “szocialista erkölcs” csak a házasságon belüli nemi életet tartotta elfogadhatónak.

A nemiséggel kapcsolatos információkat a gyerekek és a fiatalok rendszerint a családi kereteken kívül szerezték be. Testiségről, a szexualitásról, az alapvető biológiai ismeretekről a szülők – a ritka kivételektől eltekintve – nem beszélgettek gyermekeikkel. Mélyreható változást a ’60-as, ’70-es évek fordulója hozott, ezzel egyidejűleg többek között a miniszoknya és a bikini gyors térhódítása gyökeresen átformálta a női test nyilvánosságával kapcsolatos közvélekedést is – írja Valuch Tibor történész a Mindennapok története blogon.

Erotika a sajtóban

A hetvenes években „a nemi életre nevelés” bekerült a legalább röviden oktatandó iskolai témakörök közé, meghatározó szerepet játszottak a korabeli ifjúsági lapok is. A rendszer nőemancipációs törekvései azonban a szexualitás kérdésére nem terjedtek ki. A férfiak szabadosabb viselkedése változatlanul enyhébb megítélés alá esett, mint a nőké, jelentősebb változások ezen a téren is a hatvanas évek végétől jelentkeztek. A galerikben csoportosuló fiatalok szabados szerelmi életéről szóló kósza híradások felborzolták a magyar közvéleményt. Egy-egy házibuli vagy KISZ-tábor is jó alkalmat kínált az ismerkedésre, az együttlétekre.


Strandolók az 1950-es évek végén (Fortepan)

A házasság előtti szexuális élet azonban inkább csak a hetvenes évektől kezdett elfogadottá válni. A gyereknemzésre egyre kevésbé tekintettek a szerelmi élet első számú tényezőjeként: a változás fokozatosan alapjaiban változtatta meg a szexuális magatartást. A közgondolkozásban azonban a szexualitás tabu jellege csak lassan oldódott. Az erotika műalkotások, viccek, karikatúrák révén jelent meg, többnyire igen konszolidált formában, illetve keretek között.

A magyar sajtóban a negyvenes évek végétől erotikus kiadványok évtizedekig nem léteztek. Kivételt csak egyes alkalmi kiadványok jelentettek, ezek is inkább csak a hetvenes évek második felétől. Az ifjúsági lapokban is ettől kezdve jelent meg egy-egy erotikus fotó. Sajátos módon egyébként ugyanebben az időszakban a KISZ Központi Bizottságának a lapja, a Magyar Ifjúság közölte több-kevesebb rendszerességgel a külföldi magazinokból átvett fotókat. Az általános tiltás miatt az ismert külföldi kiadványok – például a Plaboy – is csak csempészáruként kerültek be az országba.

Szabad testkultúra és homoszexualitás

Mégis, a meztelenség fokozatosan bekerült a nyilvánosságba s ebben nagy szerepe volt a televíziónak és a mozinak – a művészfilmekben viszonylag korán megengedetté vált a ruhátlan test -, bár a folyamatot legalább a korhatáros korlátozásokkal igyekeztek fékezni. A hetvenes évek második felében újjáéledő reklámok révén a meztelen női test reklámhordózóként is megjelent a nyilvánosságban. A testtel kapcsolatos szigorúan korlátozó normák enyhülését jelezte a nudizmus megjelenése a nyolcvanas évek elején.

A délegyházi tavaknál kezdődött, hamarosan ezreket vonzó meztelen fürdőzést eleinte rendőri akciókkal is akadályozták, azonban a mozgalom egyesületté szerveződve – a civil társadalom egyik első fecskéjeként! – néhány év alatt elérte a “szabad testkultúra” legalizálását.

A homoszexualitás a hatvanas évekig, az új büntetőtörvénykönyv bevezetéséig bűncselekménynek számított, amelyet rendőrségi ügyként kezeltek. A kérdés azonban egészen a nyolcvanas évek elejéig nem jelenhetett meg a nyilvánosságban. Az egyneműek szerelmét a Kádár-kori magyar társadalom döntő többsége – amely általában is rosszul tolerált mindenféle másságot – nem fogadta el. Az előítéletek csak lassan oldódtak. Becslések szerint a nyolcvanas évek elején a felnőtt népesség három-öt százaléka tartozott a homoszexuálisok-leszbikusok közé.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.