Tudomány

Holnap „élő bolygóvá” válhat a Mars

Vasárnap egy üstökös súrolja a vörös bolygót – ha becsapódna, gyökeresen megváltoztatná a Mars viszonyait.

Egymillió évente történik olyan, ami október 19-én várható: egy üstökös 20:27 perckor 139 500 kilométerre közelíti meg a Marsot. A csillagászok szerint szinte biztos, hogy nem fog becsapódni, de így is hatással lesz a bolygóra: a Siding Springnek elnevezett objektum csóvája kölcsönhatásba lép majd a Mars légkörével. Ezt az interakciót figyelik majd a marsi űreszközök műszerei, de a nagy űrtávcsövek is.

Óriási pusztító hatás

A szakemberek szerint az üstökösmag átmérője 0,8-8 kilométer, a mag körüli ködös burok, a kóma jelenleg 160 ezer kilométer széles, a belőle induló csóva pedig 480 ezer kilométer hosszú – idézi az Origo. A Siding Spring várhatóan 200 ezer km/órás tempóval száguld el a Mars mellett, ilyen sebességnél már az egészen apró porszemek is súlyos sérüléseket okozhatnak a bolygó körül keringő szondákban.

Ha viszont az objektum becsapódna, az megjósolhatatlan következményekkel járna. Jelen ismereteink szerint 5-15 kilométer lehetett a dinoszauruszokat és az akkori földi élet 90 százalékát kipusztító üstökös vagy kisbolygó. A Marson ezidáig nem tudunk életről, ám az ütközés mindent megváltoztathatna.

Egy ütközés mindent megváltoztatna

A vörös bolygón manapság – legalábbis a földi élet igényeit tekintve – igencsak mostoha körülmények uralkodnak. A légkör százszor ritkább, mint saját planétánkon, 95 százalékban ráadásul szén-dioxidból áll. A hőmérséklet évszaktól és a földrajzi helytől függően változik: az egyenlítő környékén eléri a +27 Celsius-fokot, a sarkokon télen –138 fok van. Az átlag -40 fok, a ritka légkör miatt pedig a napi hőingás akár 60 fok is lehet. A felszínen óriási viharok dúlnak, a szélsebesség a 300 km/órát is eléri.

Egy, a Siding Spronghez hasonló égitest becsapódása során rengeteg por, homok, víz és egyéb anyagok jutnának a Mars felső légkörébe, így a mostaninál melegebb és nedvesebb levegőjű bolygó jöhetne létre. Az ütközés ugyanis egyfajta „terraformálási” lavinát idézhetne elő. A légkörbe kerülő por üvegházhatást váltana ki, ami miatt felmelegedne a bolygó légköre. Ez újabb, szintén üvegházhatású anyagok felszabadulását idézné elő, megolvadnának a felszín alatti vízkészletek, és a folyamat önmagát erősítené tovább.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.