Magyarország képezhette ki a királygyilkost

Véres merénylet sokkolta a világot 1934-ben: szitává lőtték a szerb királyt, a francia külügyminisztert és még három embert. A szálak Magyarországra vezettek.

 

Korábban a témában:

Trianon tökéletesen átrajzolta Közép-Európa térképét, a heterogén lakossága okán szétszabdalt Magyar Királyságból létrehozta többek közt a soknemzetiségű Csehszlovákiát, Romániát és Jugoszláviát. Utóbbi, délszlávokat tömörítő ország Szerb-Horvát-Szlovén királyság néven “született”, a közös szláv gyökerek azonban kevésnek bizonyultak arra, hogy a különböző nemzetek egymás nyakába boruljanak.

Sándor szerb király ezért 1929-ben kemény – szerb hegemóniára építő – diktatúrát vezetett be, bár az ország nevét az egységet szimbolizáló Jugoszláv (Délszláv) Királyságra változtatta. Sem a zsarnokság, sem a szerb király intézkedései mögött sejtett nagyszerb eszme nem aratott osztatlan sikert az alattvalók között. Több radikális, horvát és macedón terrorista csoport is fente rá a fogát, és természetszerűleg a szomszédos Magyarország, de különböző határviták miatt Olaszország sem viszonyult hozzá barátian.

Lövöldözés Marseille főutcáján

Ebben a légkörben virradt fel 1934. október 9-ének napja. Borongós, de enyhe volt az idő ezen a kedden Marseille kikötőjében, ahol délután négy órakor lehorgonyzott a jugoszláv hadihajó, a Dubrovnik. Fedélzetéről Sándor király lépett a partra annak ellenére, hogy a kémelhárítás figyelmeztette: lehetséges, hogy merényletre készülnek ellene. „Ha ezt megúszom, száz évet élek!” – űzte el a borús gondolatokat.

A hivatalos üdvözlés után Louis Barthou francia külügyminiszterrel együtt beszállt egy nyitott tetejű autóba, és kísérőikkel konvojt alkotva megindultak a város központja felé. Marseille főutcáján lelkes tömeg köszöntötte az araszoló autóból integető uralkodót, ennek védelméből ugrott elő a merénylő: tíz töltényt lőtt az autóra. A király azonnal eszméletét vesztette, 40 perc múlva pedig belehalt sérüléseibe. A francia külügyminiszter egy látszólag könnyű karsérüléssel szállt ki a járműből, ám néhány órán belül ő is meghalt – a golyó artériát ért, a vérveszteség végzetes volt.

Meghalt a sofőr, majd a kitörő lövöldözésben két járókelő, valamint tucatnyi ember megsérült. Egy rendőrtiszt kardjával megsebesítette a merénylőt, majd a tömeg is rárontott. A kavarodásban kitört lövöldözésben részt vett egy másik rendőr és valószínűleg a gyilkos egyik társa is, akinek az volt a feladata, hogy a gyilkost örökre elhallgattassa. Sikerült. A bolgár Vladimir Cernozemski “hivatásos forradalmárként szerepelt a nyilvántartásokban, korábban már megölt egy bolgár kommunista vezetőt, és számos erőszakos cselekményt követett el egy macedón terrorszervezet tagjaként.

Magyarországon képezték ki?

Bár a tettes vallomást nem tehetett, a nyomozás során kiderítette, hogy felbujtója egy horvát usztasamozgalom volt, amely Mussolini támogatásával hajtotta végre az akciót. A botrány továbbdagadt, amikor a jugoszláv külügyminiszter megvádolta Magyarországot a Népszövetségben, hogy része volt Sándor meggyilkolásában, amennyiben szerepet játszott horvát usztasák kiképzésében. És valóban, a Zala megyei Jankapusztán 1931 őszétől tartózkodott egy kisebb létszámú horvát csoport, és a kormány engedélyével Gustav Perčec usztasa vezető által bérelt pusztán “tevékenykedett”.

A magyar kormány 1932. második felétől a magyar kormány alkalomszerűen anyagi támogatással, okmányokkal támogatta az ORIM nevű macedón mozgalom és az usztasák vezetőit. A jankapusztai csoport legnagyobb létszáma mintegy 50 fő volt, a tábor két évig működött. A merénylet után főleg a kisantant országok sajtója és diplomáciája nekiesett Magyarországnak, részben azért, mert a nagyhatalom Olaszországot nem támadhatták. A magyar kormány égetően sürgősé és fontossá vált, hogy a Magyarországon élő usztasákat eltávolítsa.

Az indulatok végül lecsillapodtak, a vádaskodók elhallgattak, az elkövetők egy részét börtönbüntetésre ítélték Jugoszláviában, a legtöbb összeesküvő viszont megúszta a felelősségre vonást.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha elkészül a koronavírus-vakcina, csak akkor jön majd a neheze

Néhány hónap múlva forgalomba kerülhetnek az első koronavírus-vakcinák, de azokat el is kell juttatni az emberekhez. A feladat összetett, és egyelőre az is kérdés, mennyit tudnak majd rövid idő alatt gyártani az oltóanyagból. Meg persze az is, hogy kinek jut belőle.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.