Tudomány
dino harc (dino harc, 200 millió éves harcot rekonstruáltak)

200 millió éves harcot rekonstruáltak

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 10. 01. 13:00

A vizek királya támadt a szárazföldeket uraló óriásra több mint 200 millió évvel ezelőtt. Beletört a foga...

Korábban a témában:

Víz és szárazföld találkozása ezernyi tragédia helyszíne nap mint nap. Főleg, ha előbbiből éhes krokodilok lesik a szomjukat csillapító állatokat, hatalmas ragadozók összecsapása is mindennapos ezen a keskeny, ám minden más területnél forgalmasabb sávon. A Tenessee Egyetem munkatársai most ékes bizonyítékát találták, hogy így volt ez mindig is, amióta az élet megvetette lábát a partokon.

Nyolc centis fog a csontban

Csakhogy krokodil és oroszlán harca helyett az ősidőkben igazi titánok lába alatt dobogott a föld és forrt a víz, a tengerpart is óriási csatáktól volt hangos. A mintegy 200 millió éve történt Triász-Jura kihalási esemény előtt a Rauisuchiák uralták a szárazföldeket. Ezek a hatméteres ragadozók álltak a tápláléklánc csúcsán.

A vizek óriásai és csúcsragadozói a mai krokodilhoz hasonló, akár 12 méteresre is megnövő Phytosauriák voltak. Logikus lenne, hogy két ilyen monstrum inkább elkerülte egymást: az összecsapás mindkét fél számára halálos sérüléseket jelenthetett. Ám egy Rauisuchia combcsontja most felülírta ezt az elképzelést, a tudósok ugyanis egy Phytosauria nyolc centis fogát találták meg benne.

Kép forrása: Chris Hayes

Nem a méret a lényeg

Nyilván úgy került oda, hogy a vízi ragadozó megtámadta a szárazföldit, mélyen beleharapott, a foga pedig beletört. Komoly sérülés lehetett, a fog 5 centiméter mélyen ágyazódott bele a csontba. Mégsem volt végzetes, mert az állat meggyógyult, és élete végéig hordozta testében a harapás emlékét.

Hogy mindez nem egyedi eset volt, azt egy másik megtalált combcsonton is Phytosauria fognyomait azonosították, ám ezek a sérülések már nem mutatják gyógyulás jeleit. Ez azt jelenti, hogy az állat nem élte túl a támadást, vagy nem sokkal pusztulása után érte a harapás. A kutatók szerint e két nagyragadozó összecsapása fontos adalék a kor ökoszisztémájához, ahol nem mindig a méret döntötte el, ki áll a tápláléklány csúcsán.

Nagyon ritka, hogy a csupán megkövesedett csontok alapján ismert lények életének ilyen részleteire derüljön fény. Márpedig múzeumok raktáraiban rengeteg csont várja az alapos, modern vizsgálatot, amelyek még több adalékkal szolgálhatnak az ősidők óriásairól.

 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.