Fognyomaikat egy 20 méteres szauropoda csontjain fedezték fel.
őslény
A 8 méteres ragadozó dinoszaurusz a T-rex rokona.
Repülni nem tudott, szárnyát siklásra használhatta.
Hatalmas, a Jura kor elején, olyan 200 millió éve élt húsevő dinoszaurusz maradványait találták meg az Alpokban, a Saltriovenator zanellai nevet kapta.
A modern ember idejében is élt még a szibériai unikornisnak nevezett, mára kihalt faj: 39 ezer évvel ezelőtt tűnhetett el, jóval később, mint eddig hittük.
Nagyapja Jókai Mórra fogott fegyvert, báró Nopcsa Ferenc pedig egy pilóta fejére tartotta a pisztolyt Győri landolásuk előtt: Irány Bécs!
A lenyűgöző lelet Észak-Mianmarból került elő.
Az egy dolog, hogy a kutatók újabb bizonyítékot találtak arra, hogy egyes dinoszauruszoknak igenis volt tolla. A lelet állapotának köszönhetően ennél sokkal többet tudtak meg.
Közel 1 300 darabból áll az első hallásra igen bizarr kollekció. A megkövesedett ürülékek gyűjtésének azonban gyakorlati haszna is van.
Nemrég egy olyan állkapocs-darabkát találtak, amiből az eddigi legnagyobb macskafélét rekonstruálták. 400 kilós volt, és nem az a gombolyagpörgetős fajta.
Az őslény a jelek szerint mindent megtett, hogy kikecmeregjen az iszap fogságából.
Ja, és szegénynek mindemellett még öt csigaszeme is volt!
A röhejesen rövid kar funkciója régóta foglalkoztatja a paleontológusokat. Egy részletes röntgenvizsgálat talán választ adhat a kérdésekre.
Megtalálták minden idők legősibb elkövesedett hangképző szervét, ez alapján rekonstruálták egy ősi madár hangját.
A szakértőknek röntgensugárral kell megvizsgálnia a fosszíliák fémtartalmát, az elemek elhelyezkedéséből ugyanis következtetni lehet a pigmentációra.
A Hellboy-nak becézett regaliceratops a triceratops rokona volt.
A vizek királya támadt a szárazföldeket uraló óriásra több mint 200 millió évvel ezelőtt. Beletört a foga...
Amikor a bolygónkat egyetlen hatalmas kontinens borította, a belső, sivatagos részeket tehén méretű, bibircsókokhoz hasonló csontkinövésekkel cifrázott hüllők lakták.
Csodával határos módon maradt meg egy kövületben a „dinómadár" tollaiban található festékanyag.
Ötszázmillió éves élőlények emésztőrendszerébe nyertek bepillantást a frankfurti Senckenberg Intézet munkatársai.
Kutatók szerint az emberi faj eredetét egy 505 millió évvel ezelőtt élt, néhány centiméteres, lapos, halszerű féregig lehet visszavezetni.
A legkorábbi ismert krokodil, az Aegisuchus witmeri szabályos kerek pajzsot viselt a koponyáján.
Egy Kazahsztánban talált madár gigantikus állkapcsa a bizonyíték arra, hogy egykor óriásmadarak szelhették az eget.
Egy repülő, ormányos "zsiráfra" hasonlíthatott az a repülő őshüllő, mely hetvenmillió évvel ezelőtt élt a kanadai Hornby-szigeten.
Címlapról ajánljuk
Már alakul a sivatag Magyarországon
Az Alföld elsivatagosodása már nem a vészjósló jövő, a folyamat szemmel láthatóan megkezdődött, az élővilág és a táj átalakul.
