Tudomány

Megvan a Föld legveszélyesebb helye

Pálfi Rita
Pálfi Rita

2014. 09. 16. 22:02

Vanuatu lakosságára veszélyesek a leginkább, Kataréra a legkevésbé a természeti katasztrófák a 2014-es kockázati világindex szerint, amelyet kedden mutattak be Berlinben.

Korábban a témában:

A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetállamot a Fülöp-szigetek, Tonga, Guatemala, Banglades, a Salamon-szigetek, Costa Rica, Salvador, Kambodzsa, Pápua-Új-Guinea követi a természeti katasztrófák szempontjából legveszélyesebb helyek sorában. Katar után legkevésbé Málta, Szaúd-Arábia, Barbados, Grenada, Izland, Kiribati, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Svédország lakosságát fenyegetik természeti katasztrófák.

A rangsor felállításához négy összetevőt vettek figyelembe a szakértők: a természeti katasztrófák (a földrengések, a forgószelek, az áradások, a szárazság és a tengerszint-emelkedés) esélyét és kockázatát, az infrastruktúra, a táplálkozás, a lakhatási körülmények és a gazdasági feltételek sérülékenységét, katasztrófa esetén a nehézségek legyőzésének képességét a kormányzati intézkedések, a megelőző intézkedések, a figyelmeztető rendszerek, az orvosi ellátás és az anyagi javak biztosítása tekintetében, valamint a jövőbeli természeti csapásokhoz és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást.

Fotó: Europress Fotóügynökség

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a tervezés nélkül, robbanásszerűen növekvő városok lakosai vannak a legnagyobb veszélyben. A legnagyobb népességnövekedést mutató város jelenleg a 2,1 milliós lakosú Ouagadougou, Burkina Faso fővárosa.

A szakértők szerint, akik az Entwicklung Hilft nevű szervezet megbízásából készítették a rangsort, azokban a városokban, ahol tervezés nélkül jönnek létre illegális lakórészek, különösen rosszak a figyelmeztető rendszerek és a természeti katasztrófákkal való megbirkózás lehetőségei. 1950-ben az emberiség kétharmada vidéken élt, 2050-re várhatóan már a világ népességének kétharmada városlakó lesz – olvasható a tanulmányban. A szakértői becslések szerint addigra 6,3 milliárdan élnek majd városban – 2,5 milliárddal többen, mint ma.

Regionálisan lényeges eltérések tapasztalhatók. Európa lakosságának 73 százaléka él városokban, míg dél- és közép-amerikai fejlődő és gyorsan fejlődő országaiban a népesség 80 százaléka városlakó. Afrikában és Ázsiában más a helyzet: az ázsiaiak 48 százaléka, az afrikaiaknak mindössze 40 százaléka városi. Esetükben viszont a becslések szerint számottevő lesz a változás 2050-re: Ázsiában 60 százalékkal, Afrikában pedig 190 százalékkal, azaz 900 millióval növekedhet a városban élők száma 2050-re.

Azok a veszélyek, amelyeknek a különösen gyorsan fejlődő afrikai és ázsiai városok lakói ki vannak téve, a magyarországiakhoz képest óriásiak. A 2014-es kockázati világindex szerint Magyarország a 171-ből a 104. helyen áll. A rangsor csak a természeti katasztrófák kockázatát, illetve a természeti események, például földrengések vagy árvizek leküzdéséhez rendelkezésre álló kapacitást veszi figyelembe, a politikai kockázatokkal nem számol.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Kommentek

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.