Tudomány

Ennél nagyobb vérontást nem látott a világ

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 09. 01. 13:00

Az akkori emberiség 80 százaléka volt érintett a történelem legnagyobb fegyveres konfliktusában. Hetvenöt éve tört ki a II. világháború.

Korábban a témában:

Hitler hatalomra kerülése után rögvest megkezdte a készülődést a revansra, az első világháborús vereségért és Németország “megalázásáért”. Az első sikert a Saar-vidéken tartott népszavazás jelentette 1935-ben, amelynek eredményeként a terület visszatért Németországhoz. Egy évvel később megszületett a fasiszta Olaszországgal kötött egyezmény, amely Mussolini megfogalmazása szerint „a Berlin–Róma ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely”, amely köré Európa többi állama csoportosul.

Később csatlakozott Japán is, és megszületett a később tengelyhatalmakként emlegetett szövetségi rendszer. A Harmadik Birodalmat építő Führer felmondta a békeszerződés rendelkezéseit, fegyverkezésbe kezdett. A fegyveres konfliktus kitörése csak idő kérdése volt, Franciaország és Nagy-Britannia viszont egyelőre a megbékélés politikáját folytatta, ami csak Hitler étvágyát és magabiztosságát növelte.

Casus belli

Gyors egymásutánban német katonaság szállta meg a demilitarizált Rajna-vidéket, a birodalomba olvasztották Ausztriát és Csehország egy részét. A nyugat minderre áldását adta, úgy vélték, ezzel sikerül Hitler étvágyát kielégíteni. Nem így történt. A háború utolsó lépéseként – hogy hátát fedezze – Hitler megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval, a Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékában felosztva egymás között Lengyelországot és a Baltikumot.

A német háborús gépezet készen állt, már csak a casus belli hiányzott. Ez lett Danzig, amelyet az 1919-es békeszerződés szabad városnak nyilvánított, és hogy Lengyelország kijáratot kapjon a tengerhez, szárazföldi folyosót is kialakítottak, amely elvágta Kelet-Poroszországot az anyaországtól. Hitler a város átadását követelte, ám miután a franciák és a britak kijelentették, hogy Lengyelország megtámadására hadüzenettel válaszolnak, Varsó megtagadta a német követelést.

Lengyelországnak esélye sem volt

A sajtó már hónapokkal a második világháború kitörése előtt megkezdte az uszítást a lengyelek ellen, etnikai tisztogatásokkal, a németek elnyomásával és megalázásával vádolta a lengyel kormányt. 1939. augusztus 31-én aztán lengyel egyenruhába öltöztetett németek a Himmler-hadművelet keretében összesen 21 támadást hajtottak végre a két ország határán fekvő német célpontok ellen. A legjelentősebb a sziléziai Gleiwitz rádióállomásnál történt. A provokációra hivatkozva pedig beindult a német hadi gépezet.

Szeptember 1-jén, 4 óra 40 perckor a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a lengyel légirő szisztematikus pusztítását, öt perccel később a Danzig kikötőjében baráti látogatáson levő Schlesswig- Holstein csatahajó is tüzet nyitott a danzigi öbölben levő lengyel Westerplatte erődre, a Kriegsmarine hajói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a lengyel tengerpart köré. Másfélmillió német katona, két és félezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett – írja a Múlt-kor.hu.

Az egész világ lángba borult

A Harmadik Birodalom hadereje egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, Sztálin pedig szeptember 17-én hátba támadta Lengyelországot, megszállta keleti területeit. A brit és a francia kormány szeptember 3-án ultimátumot intézett Hitlerhez, amelyben a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére szólították fel. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Németországnak, hivatalosan is megkezdődött a második világháború.

Pontosan hat évig dühöngött az emberiség legnagyobb háborúja, Németország 1945. május 8-án, Japán szeptember 2-án kapitulált. A második világháború volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam – az akkori emberiség 80 százaléka – vett részt, a harcok 40 ország területén és az összes óceánon folytak, 110 millió katona állt fegyverben. A katonai áldozatok száma 27, a civileké 25 millióra tehető.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2015. március 16.
Farkas Flórián, a Fidesz képviselõje az Országgyûlés plenáris ülésén 2015. március 16-án.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Farkas Flórián tényleg „ment a lecsóba”

Kommentek

Velika Kladusa, 2018. november 19.
Migráns férfiak főtt ételt esznek a tűz körül egy sátortáborban, a horvát határ közelében levő északnyugat-boszniai Velika Kladusa településen 2018. november 18-án.
MTI/AP/Amel Emric
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.