A média alaposan felkészítette hazánk apraját és nagyját, hogy éjjel el ne feledjék szemüket az égre szegezni. Mert ott olyat látnak, amit csak ritkán: szuperhold fog visszanézni ránk. Nagyobbnak és fényesebbnek tűnik, mint bármikor máskor. A szombati hír tehát, hogy a Hold várhatóan 30 százalékkal fényesebben fog ragyogni, miközben kábé 14 százalékkal nagyobbnak is tűnik majd. Égi kísérőnk szombaton érte el pályájának a Földhöz legközelebbi pontját, ráadásul telihold is volt, és ez az egybeesés okozta a szuperholdat.
Valóban szép volt a Hold, de szupernek nem nevezhetjük, a csillagászat ugyanis nem ismeri a szuperholdat, a kifejezést nem használja. Holdunknak négy fő fázisa van: újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed. Vannak még holdfogyatkozások, melyek látványa kétségkívül szuper, de ettől még nem szuperezzük le a Holdat – véli Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.
A „szuper” előtagot persze ismeri és használja is az asztronómia, például a szuperföldek esetében. Ezek olyan exobolygók, amelyek a Földnél nagyobb tömegűek, ám nem érik el a 15-szörös földtömeget. A Hold egyébként átlagosan 384 ezer km távolságban kering a Föld körül, de nem szabályos körpályán, hanem enyhén elnyúlt ellipszispályán. Földtávolban 405 ezer km-re távolodik, földközelben 356 ezer km-re jut, mindez nem túl jelentős méretkülönbséget jelent a földi megfigyelő számára. Ezeket a különbségeket az egyszerű földi halandó nem érzékeli, csak fotókon lesznek feltűnőek – írja a csillagász.
„Élmény alapú társadalmunkban már mindent megaturbó gigalájkolással kell bejelenteni, kisebb tűzijáték és minimum 8,5-ös erősségű földrengés kíséretében, hogy pár másodpercre odafigyeljenek a speciálisan exkluzív újdonságra. Pedig hát a kutya nem venné észre, hogy a Hold most egy kozmikus paraszthajszálnyival közelebb van hozzánk, valamivel fényesebb, valamivel nagyobb az ábrázata, mint egyébként. Csak ha a média megmondja, sulykolja, reklámozza, akkor lesz szuper a Hold!” – fogalmaz Mizser Attila.
