Tudomány

Sokan haltak meg bárányvértől

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 07. 12. 15:00

Az orvostudomány hatalmas lépése volt a vérkeringés felfedezése, csakhogy a doktorok eleinte logikus, ám igencsak halálos következtetést vontak le belőle.

 

Korábban a témában:

Az ókori görögök úgy tartották, a vér a májban keletkezik, majd a vénákon át terjed szét a szervezetben. Az éltető nedvből pedig minden szerv és testrész kiválasztja azt, amire szüksége van, a salakanyag a kilélegzett levegővel és a vizelettel távozik. Az ütőereken azonban – az elfogadott nézet szerint – légnemű anyag halad, a pneuma, a levegőből érkező éltető elem.

Később gyanították, hogy a vér valahogy körbejár a tüdőben, a szívben elhasználódott vér oda kerül, majd a levegőtől felfrissülve visszajut a szívbe. Ez lenne ugye a kis vérkör, ám bizonyítására senki nem vállalkozott.

Merész és nehéz feladat

Mindössze ennyi állt William Harwey rendelkezésére a XVII. század elején, amikor elkezdte tanulmányozni a szív működését és a vér áramlását. “A feladatot olyan merésznek, nehézségekben bővelkedőnek találtam, hogy hajlamos voltam hinni: a szív mozgását csak az Isten értheti meg” – írta. Királyi támogatással a háta mögött, számtalan, sokszor élő állat felboncolásával megállapította, hogy a szív által egy óra alatt kilövellt vér tömege a testsúly körülbelül háromszorosa.

Ha a régi tanítás szerint a vér valóban a test szöveteibe jutna, akkor azok rövid idő alatt szétrepednének e mennyiségtől. És hogyan jöhetne létre a táplálékból ilyen rövid idő alatt ilyen óriási tömegű vér? A megoldás csak az lehet, hogy ugyanazon vérmennyiség kering a szervezetben. Elméletét számtalan bizonyítékkal támasztotta alá, az orvostudomány ezzel felfedezte a vérkeringést.

Vérkeringés (vérkeringés)
Illusztráció Harvey vérkeringéssel foglalkozó könyvéből
Forrás: Wikipedia 

Bárányvért, az nyugtat!

Nem kellett hozzá sok idő, hogy egyesekben felmerüljön a vérátömlesztés: legtöbbször vérszegénység gyógyítására alkalmazták. Miután tudták, hogy a vénába juttatott anyag az egész testben szétárad, adta magát, hogy nyugtalan, őrjöngő betegnek bárányvért adtak. Mint Jean Denis, a Napkirály egyik udvari sebésze 1667-ben. Szerencséje volt, az eljárásból nem lett baj, de ahogy egyre többen próbálkoztak vele, sűrűsödtek a negatív tapasztalatok, haláleset is többször előfordult.

Próbálkoztak emberi vérrel is, de az eredményt soha nem lehetett előre látni. Ma, a vércsoportok ismeretében tisztán látszik, mekkora hazárdjáték volt ez. Ennek ellenére időről-időre próbálkoztak vérátömlesztéssel a későbbi századokban is, bár a tragikus tapasztalatok igencsak lelohasztották a vállalkozó kedvet.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.