Sokan haltak meg bárányvértől

Az orvostudomány hatalmas lépése volt a vérkeringés felfedezése, csakhogy a doktorok eleinte logikus, ám igencsak halálos következtetést vontak le belőle.

 

Korábban a témában:

Az ókori görögök úgy tartották, a vér a májban keletkezik, majd a vénákon át terjed szét a szervezetben. Az éltető nedvből pedig minden szerv és testrész kiválasztja azt, amire szüksége van, a salakanyag a kilélegzett levegővel és a vizelettel távozik. Az ütőereken azonban – az elfogadott nézet szerint – légnemű anyag halad, a pneuma, a levegőből érkező éltető elem.

Később gyanították, hogy a vér valahogy körbejár a tüdőben, a szívben elhasználódott vér oda kerül, majd a levegőtől felfrissülve visszajut a szívbe. Ez lenne ugye a kis vérkör, ám bizonyítására senki nem vállalkozott.

Merész és nehéz feladat

Mindössze ennyi állt William Harwey rendelkezésére a XVII. század elején, amikor elkezdte tanulmányozni a szív működését és a vér áramlását. “A feladatot olyan merésznek, nehézségekben bővelkedőnek találtam, hogy hajlamos voltam hinni: a szív mozgását csak az Isten értheti meg” – írta. Királyi támogatással a háta mögött, számtalan, sokszor élő állat felboncolásával megállapította, hogy a szív által egy óra alatt kilövellt vér tömege a testsúly körülbelül háromszorosa.

Ha a régi tanítás szerint a vér valóban a test szöveteibe jutna, akkor azok rövid idő alatt szétrepednének e mennyiségtől. És hogyan jöhetne létre a táplálékból ilyen rövid idő alatt ilyen óriási tömegű vér? A megoldás csak az lehet, hogy ugyanazon vérmennyiség kering a szervezetben. Elméletét számtalan bizonyítékkal támasztotta alá, az orvostudomány ezzel felfedezte a vérkeringést.


Illusztráció Harvey vérkeringéssel foglalkozó könyvéből
Forrás: Wikipedia 

Bárányvért, az nyugtat!

Nem kellett hozzá sok idő, hogy egyesekben felmerüljön a vérátömlesztés: legtöbbször vérszegénység gyógyítására alkalmazták. Miután tudták, hogy a vénába juttatott anyag az egész testben szétárad, adta magát, hogy nyugtalan, őrjöngő betegnek bárányvért adtak. Mint Jean Denis, a Napkirály egyik udvari sebésze 1667-ben. Szerencséje volt, az eljárásból nem lett baj, de ahogy egyre többen próbálkoztak vele, sűrűsödtek a negatív tapasztalatok, haláleset is többször előfordult.

Próbálkoztak emberi vérrel is, de az eredményt soha nem lehetett előre látni. Ma, a vércsoportok ismeretében tisztán látszik, mekkora hazárdjáték volt ez. Ennek ellenére időről-időre próbálkoztak vérátömlesztéssel a későbbi századokban is, bár a tragikus tapasztalatok igencsak lelohasztották a vállalkozó kedvet.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha elkészül a koronavírus-vakcina, csak akkor jön majd a neheze

Néhány hónap múlva forgalomba kerülhetnek az első koronavírus-vakcinák, de azokat el is kell juttatni az emberekhez. A feladat összetett, és egyelőre az is kérdés, mennyit tudnak majd rövid idő alatt gyártani az oltóanyagból. Meg persze az is, hogy kinek jut belőle.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.