Tudomány

Szó szerint megnyílik alattunk a föld

A havonta megszokott egy-két erős földrengés helyett áprilisban 13-at regisztráltak és úgy tűnik, a Föld nem is akar megnyugodni.

A földrengések még akkor is a legkomolyabb természeti csapások közé tartoznak, ha szárazföldön pattannak ki és nem kíséri őket szökőár. A legfélelmetesebb, hogy képtelenek vagyunk előrejelezni mikor, hol és milyen erővel mozdul meg a föld. Egy hónapban átlagosan egy-két alkalommal pattan ki közepes vagy erős földrengés a bolygón. Kisebbek persze nap mint nap.

Az idei április azonban ijesztő módon eltért az átlagtól: világszerte 13 alkalommal mért 6,5 vagy magasabb magnitúdójú rengést a csendes-óceáni szökőárjelző rendszer, ami rekordnak számít a szolgálat történetében. Öt esetben még a cunamiriadót is elrendelték.

Bombázás “alulról”

Alábbi animáción megjelenik az összes idei földrengés. Onnan kezdve izgalmas, hogy április 1-jén Chilében egy 8,2-es rengés beteríti a fél képernyőt, és ettől kezdve mintha óriásbombák potyognának a térképre. Az okot egyelőre nem ismerjük…

Milyen erős a földrengés?

Lehet, a sorozatnak nincs vége. Hétfő reggel Tokió közelében robbant ki egy 6,2-es erősségű rengés. Középpontja a japán fővárostól mintegy 120 kilométerre délre volt, és 160 kilométer mélyen, de egyértelműen érezni lehetett Tokió központjában is. Szökőárriadót nem rendeltek el, de a hírek 17 könnyebb sérültről szólnak.

A földrengések erejét két módon mérik. Az egyik az úgynevezett magnitúdós skála, közismert nevén a Richter-skála, ami a geofizika eszközeivel a kőzetlemezek törése során lezajlott folyamatok energiáját adja meg. Értelemszerűen ennek a skálának nincs végső értéke, de a 9-es fokozatnál lényegesen erősebbet eddig nem mértek.

A másik, sokkal régebbi módszer a földrengés hatását szemlélteti egy 12 fokú skálán. Az 1-es erősség például még az emberek számára nem is érzékelhető, a 2-est már megérezzük, 5-ösnél megrepednek a házfalak és így tovább, míg a 12-es fokozat már a totális pusztulás. Ez a mérték nem egzakt, helyről-helyre változik, hiszen a pusztítás mértéke az épületek minőségén és a földrajzi távolságon múlik.

Tokió, 2014. május 5.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.