Tudomány

Évtizedes jégkorszak köszöntött be

Hosszú, tíz évig tartó, erőteljes lehűlés. Nemcsak a mozivásznon megszokott jelenet ez, volt idő, amikor a Föld éghajlatára is ez volt a jellemző.

Nagyjából 1500 évvel ezelőtt egy tízéves tél sújtotta a bolygónkat, már tudományos bizonyítékok is vannak arra nézve, hogy 535-536 fordulóján egy nagymértékű lehűlés vette kezdetét – írja a Múlt-kor.

A világ különböző pontjain élő krónikások már korábban is írtak a szokatlanul hosszú és hideg télről, de eddig nem állt másféle bizonyíték a rendelkezésünkre. Az ulsteri krónika például megemlíti, hogy ebben az időben hatalmas káosz volt tapasztalható az élelmiszerellátásban, de Kínában is rendkívüli időjárásról számoltak be, ott augusztusban például havazott, aminek következtében el kellett halasztani a betakarítást, a terményhozam pedig lecsökkent. Ez a szokatlan időjárás pedig egy évtizeden keresztül meghatározta a bolygó időjárását, nyomában pedig éhínségek, járványok és háborúk.

A tudomány igazol

Colin Barras a New Scientist című tudományos folyóiratban részletesen leírja, hogy az utóbbi években hogyan próbált megfejtést találni az 1500 évvel ezelőtt jött lehűlésre. Korábban olyan magyarázattal is előálltak a tudósok, hogy az El Salvador-i szupervulkán kitörésének is köze lehet ehhez, de később arra jutott a tudomány, hogy még egy szupervulkán kitörése is csak legfeljebb egy évre tudja befolyásolni a légköri jelenségeket.

Dallas Abbott, a Columbus Egyetem geológusa kollégáival pedig Grönlandon végzett kutatásokat. Az ottani jég rétegeit vizsgálták, ahol apró, a klímaváltozás idejére tehető fémdarabokat találtak, bevizsgálták őket és magas nikkel-, valamint ónkoncentrációt mutattak ki. Abbott ezt a Halley-üstökös megjelenésével magyarázza. „Azt tudjuk, hogy a Halley-üstökös 530-ban járt földközelben, s a kínai feljegyzések szerint rendkívül fényes volt” – magyarázta a geológus.

Az üstökös lehet az oka

A Halley-üstökös keringési periódusa 76 év és minden esetben, amikor a Nap felé fordul, párolgás kezdődik. A vizsgált időszakban az üstökös pedig igen közel került a Naphoz, így az említett párolgás még erőteljes lehetett.

A grönlandi jégréteg vizsgálata még egy fontos tudományos megállapítást vont maga után. A vizsgált időszakból származó rétegek olyan fagyott mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek normális esetben a trópusi területeken fordulnak elő, az 538-ból való mintákban pedig sokkal régebbi, tengeri mikroorganizmus-fosszíliákat találtak. Abbott szerint erre egyetlen magyarázat van, mégpedig az üstökös. A Halley nagyméretű meteoritdarabjai becsapódhattak az óceánba és az akkor ott élő tengeri mikrobákat és fosszíliákat tartalmazó törmelékek az atmoszférába kerültek, ennek köszönhetően pedig a Föld egész légköre lehűlt egy teljes évtizedre.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.