Tudomány
medúzák (medúza, )

Meg lehetne fékezni a fülesmedúzák invázióját

Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette a medúza átváltozásának és szaporodásának titkát.

Korábban a témában:

A Kieli Egyetem Állattani Intézetének igazgatója, Thomas Bosch vezette kutatócsoport elmondta: felderítették a fülesmedúza (Aurelia aurita) teljes életciklusát és az azt irányító biológiai folyamatokat. Attól azonban óva intett, hogy az ember drasztikus eszközökkel avatkozzon be a medúzák szaporodásába – olvasható a Current Biology című tudományos lap legfrissebb számában.

A fülesmedúza az Északi- és a Balti-tengerben, valamint az Atlanti-óceánban él. A tenyérnyi állat nem mérgező, egyedei tavasszal fejlődnek ki az ikrákból, és a következő télen el is pusztulnak.

Bosch így magyarázta el az állat már ismert életciklusát: a petesejtből először lárva, ebből egy helyhez kötött, szabad úszásra képtelen polip fejlődik ki, a tél vége felé, a hőmérséklet alakulásától függően pedig a kis polip medúzává alakul át. A medúza tavasszal, nyáron és ősszel növekszik, szaporodósejteket termel, majd télen elpusztul. A körforgás innen újraindul: a petesejtekből lárva, abból polip fejlődik. A polip ivartalanul hozza létre az ivarosan szaporodó medúzát.

A polip átváltozásának molekuláris folyamatát elemezte a nemzetközi kutatócsoport, és azt fedezték fel, hogy a CL 390 jelű, hőmérsékletre érzékeny molekula játszik benne fontos szerepet.

Beláthatatlan következmények

“Csak akkor jön létre ez a molekula, ha a hőmérséklet megfelelő: télen nagyon hidegnek kell lennie, ezután újra melegnek. Ha a molekula aktiválódik, és egy másik hártyamolekula is jelen van, csak akkor kezd a polip medúzává alakulni” – fejtette ki Bosch.

“Ha az ember ki tudná kapcsolni a CL 390-t, akkor nem lenne több fülesmedúza. Elméletileg elő lehetne állítani olyan szintetikus molekulát, mely blokkolja a CL 390-t, ez pedig megakadályozná, hogy medúzák tömegei árasszák el a tengereket, egyedszámukat alacsonyan tartaná” – vélte a kutatás vezetője.

Arra is figyelmeztetett azonban, hogy beláthatatlan következményei lehetnének, ha egy ilyen mesterséges molekulával “beoltanák” a Balti-tengert. A tanulmányban a tudósok úgy fogalmaztak: az új ismeretek birtokában hatásos szereket lehet kifejleszteni, melyek megakadályozhatják a fülesmedúzák elszaporodását, ám a szer alkalmazásának biztonságosnak kell lennie.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.