Tudomány
sopron (sopron)

Sopron magyar maradhatott

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2013. 12. 14. 15:00

Az első világháború után csak Sopron és "környéke" dönthetett hovatartozásáról az 1921. december 14-én kezdődő népszavazással. A leghűségesebb város és nyolc falu itthon maradt.

Korábban a témában:

Magyarországon a trianoni békeszerződés aláírása után sem volt “egyértelmű a helyzet”. A román és a cseh csapatok lassan visszavonultak az új határok mögé, de a szerbek továbbra is megszállva tartották Baranyát, az osztrákok pedig továbbra sem tudták birtokba venni a nekik ítélt területet. Burgenland teljes, négyezer négyzetkilométerét ugyanis irreguláris katonaság, a Prónay Pál vezette, úgynevezett Rongyos Gárda tartotta megszállva.

A gárda önmagát felelőtlen elemeknek, azaz felelősséggel senkinek nem tatozó társaságnak tartotta. A volt katonákból, hazafiakból “kalandorokból”, álló szervezet a helyi lakosság segítségével időről időre visszaverte a terület átvételére érkező osztrák erőket. Nem tudni, hogy valóban önszerveződésről volt-e szó, mindenesetre tevékenységük nagyban segítette a Bethlen-kormányt céljai elérésében.

255 négyzetkilométerért ment a harc

A kabinet úgy nyilatkozott, a szerbek kivonulásával hazánk is megkezdi Burgenland átadását az osztrákoknak. Miután azonban Baranya felszabadult, Bethlen Istvánék tehetetlenül tárták szét a kezüket: felkelés folyik az országrészben, nem tehetnek semmit. Feltehetően nem is akartak. Az időhúzás végül eredményes volt, végül 1921. október 11-én Velencében, olasz közvetítéssel kompromisszumos megoldás született, amit a nagyhatalmak is elfogadtak.

Magyarország átadja a 280 ezer lakosú Burgenlandot – köztük mintegy 60 ezer magyar – Ausztriának, cserébe Sopron és a környező nyolc falu hovatartozásáról népszavazás dönthet. Mindössze 255 négyzetkilométeres területről beszélünk, a népszavazás kierőszakolása mégis hatalmas fegyvertény,és a sokat hangoztatott wilsoni elvek megcsúfolásaként az egyetlen ilyen lehetőség volt a semmibe vett, megcsonkított ország számára. A kormány most már valóban hozzálátott a Ronygos Gárda feloszlatásához, ám Prónay nem adta be a derekát.


forrás: MTI

Civitas Fidelissima

Kikiáltotta a független Lajtabánságot, makacssága már-már a népszavazás lehetőségét is veszélybe sodorta. Végül a gárda letette a fegyvert, és 1921. december 14-16. között megtartották a népszavazást. Szavazhatott minden 20. életévét betöltött személy, aki a népszavazásra kijelölt terülten született, helyi illetőséggel vagy 1921 óta állandó lakóhellyel bírt. A voksolás titkos volt, Magyarországra kék, Ausztriára sárga cédulával lehetett szavazni.

Sopronban 1921. december 14-én, Brennbergbányán 15-én, a környéki falvakban – Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kopháza, Nagycenk, Sopronbánfalva – 16-án volt a szavazás. Bár a kampánycsendet mindkét fél megszegte, történtek fenyegetőzések is, a voksolás mégis békében lezajlott. Sopronban 72,8 a falvakban 45,4 százalék szavazott Magyarországra. A végeredményt 17-én hirdették ki. A 24 ezer szavazóból Magyarországra 15 304 fő, 65,1 százalék, Ausztriára 8227 fő, 34 százalék voksolt, 502 szavazatot érvénytelenítettek.

Sopron városa pedig az 1922. évi XXIX. tc. értelmében elnyerte a Civitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Város címet.

A wilsoni elvek

Woodrow Wilson amerikai elnök 14 pontban foglalta össze békejavaslatát az első világháborút követő rendezésre. A méltányos és a valódi újrakezdést elősegíteni hivatott elvek közül Magyarország számára a legfontosabb a népek önrendelkezésének teljes körű biztosítása volt. A valóságban a „wilsoni elvek” a legcsekélyebb mértékben sem érvényesültek Magyarországgal szemben.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.