„A szökés lehetetlen, a megadás pedig számomra elképzelhetetlen. Harcoljunk bátorsággal és becsülettel!” – idézi Hunyadi János a várnai csatát megelőző haditanácsban elmondott szavait a Rubicon.hu.
Magyarország az 1440-es évek elején Nándorfehérvárnál, majd Erdélyben is sikerrel állította meg az Oszmán Birodalom támadásait. A törökverő hadvezér, Hunyadi János megkísérelte hát a Balkán népeinek felszabadítását. Az 1443–44 során vezetett hosszú hadjárat során a szerbekkel és bolgárokkal kiegészült magyar erők számos sikert arattak, mire II. Murád szultán 1444 nyarán kedvező békét ajánlott I. Ulászló magyar királynak.
Elárulták őket
A török Szerbia kiürítését, hadisarcot, szükség esetén katonai segítséget és tíz évre szóló békét ajánlott. A tárgyalások során azonban Ulászlónál megjelent a pápa követe, aki viszont pápai, burgund, genovai és velencei segítséget ígért, ha béke helyett újabb hadjáratot indít a pogány ellen. Sikerrel járt: a magyar uralkodó Szegeden megesküdött, hogy a törökkel kötött egyezséget semmisnek fogja tekinteni. Érdekes módon ezen a napon, 1444. augusztus 4-én 5,5-es erősségű földrengést regisztráltak a városban… Ezután Váradon színleg megállapodott Murád követeivel.
A terv egyszerű volt: a keresztesek a meglepetés erejét kihasználva akarták megszállni a Balkánt, eközben pedig az itáliai köztársaságok hajói blokádjukkal megakadályozták volna II. Murád seregeinek átkelését Európába. A békekötés után alig egy hónappal tehát Hunyadi erői Orsovánál ismét török területre léptek, a hadjárat azonban messze nem a tervek szerint alakult.
Ulászló a várnai csatában (wikipedia)
A nemzetközi keresztes sereg mérete messze elmaradt a várakozásoktól, Szerbia nem csatlakozott, Genova pedig elárulta a szövetségeseket: nemhogy megakadályozta volna a török átkelését, katonánként egy aranyért átszállította Murád seregeit a tengerszoroson. A velenceiek egyedül képtelenek voltak fenntartani a blokádot.
Bár Hunyadi serege alig érte el a 20 ezer főt, a Duna mentén vonuló csapatok Havasalföldtől és a bolgároktól is komoly támogatást kapott. A keresztesek Vidin, Nikápoly és Sumen elfoglalása után, november 9-én érték el a Fekete-tenger partján fekvő Várnát. Itt döbbentek rá, hogy egyedül ők teljesítették a rájuk eső feladatokat. Ám ekkor már feltűnt a szultán 50 ezer fős hadereje.
Hunyadi már majdnem győzött, a király mindent elrontott
A csata előtti napon tartott, feszült hangulatú haditanács végül Hunyadi javaslatát fogadta el, aki a győzelem egyetlen esélyét a gyors támadásban látta: november 10-én hajnalban a keresztesek felsorakoztak az összecsapáshoz. A balszárnyat Szilágyi Mihály, a derékhadat Ulászló király, a jobbszárnyat pedig Cesarini bíboros és három magyar püspök, valamint Thallóczy Ferenc horvát bán irányította. Hunyadi a nehézlovasság élére állt, és ott avatkozott be, ahol éppen szükség volt rá.
A magyar jobbszárny bedőlt a török hadicselnek, és azt gondolván, hogy megfutamította a könnyű fegyverzetű török lovasságot, üldözésükre indult. Az út azonban a szpáhik halálos ölelésébe vezetett, a jobbszárny rövid idő múltán összeomlott. A katasztrófát Hunyadi János beavatkozása előzte meg, rohamával tönkreverte az ellentámadásba lendülő szpáhikat. Ezután azonnal a balszárnyon kellett beavatkoznia, de itt is sikerrel járt. Úgy tűnt, a keresztes sereg győzelemmel fejezi be a napot.
Ám ekkor a mindeddig tétlenségre kényszerített fiatal és becsvágyó Ulászló nem bírta tovább, váratlanul rohamot vezényelt a derékhadnak, és néhány száz katonájával öngyilkos támadást intézett a janicsárok kőkemény fala ellen. Az esztelen és könnyelmű hadmozdulat során Ulászló hamarosan életét vesztette, a király lándzsára tűzött fejének látványától pedig az addig bátran küzdő keresztény harcosok lelkesedése egy pillanat alatt elillant.
A sorok megbomlottak, Hunyadi a teljes megsemmisülést elkerülendő azonnal visszavonulót fújt. A várnai ütközet így az óriási véráldozat ellenére is vereséggel végződött, bár Hunyadi zseniális taktikája nyomán az oszmánok még súlyosabb veszteségeket szenvedtek. Hazánk és Európa ugyanakkor komoly lehetőséget szalasztott el: ez az ütközet volt az utolsó esély arra, hogy Magyarország ne határainál kerüljön szembe a törökök áradatával.
További részleteket a csatáról, és más érdekes történelmi témákról a Rubicon.hu-ra kattintva olvashat.
