Tudomány

Így csóválja a farkát egy üstökös

A NASA felvételén az üstökös napszél által mozgatott csóvája látható. A látvány kísértetiesen hasonlít a fogantatás előtt másodpercek eseményeihez...

Korábban a témában:

Régi korok emberei nem lévén jobb ötletük, pláne elégséges információjuk, égi szekereknek hitték az üstökösöket, amelyek hátsó feléből lángnyelvek csapnak fel. Mivel így is ábrázolták őket, több sem kellett a modern ufóhívőknek, hogy idegen lények rakétáival azonosítsák a múltbéli megfigyeléseket.

Egy-egy üstökös valóban látványos égi tünemény, de szó sincs lángnyelvekről. Az üstökös porból, szikladarabokból, jégből és gázokból álló égitestek, méretük a néhány száz métertől párszor tíz kilométerig terjed. A Földről látható objektumok a mi csillagunk körül keringenek egy-egy erősen elnyújtott, változatos hosszúságú pályán.

A pálya hosszát itt most nem emberi léptékkel kell elképzelni: egyesek néhány évtizedenként feltűnnek, mások több ezer évig róják a “kört”. A Nap közelébe érve a fagyos felszín felenged, a víz és a gázok párologni kezdenek, kiáramlanak a magból és magukkal “rántanak” némi port is. Ez a kóma, az üstökös rendkívül ritka “légköre”. A napszél hatására pedig a “légkör” leszakad a felszínről és a Földről is jól látható csóvát alkot.

Kicsit olyan, mint amikor a hajunk lobog, ha kihajolunk a száguldó vonat ablakán. Csakhogy itt az csóva elhelyezkedése nem a menetiránytól, hanem a Naptól függ: mivel a napszél mozgatja, mindig a Nappal ellentétes irányba “lobog”.

A NASA videója önmagáért beszél:

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.