Gyakran elhangzik a vád, miszerint gőzerővel pusztítjuk bolygónkat és az élővilágot úgy, hogy még nem is ismerjük igazán. Mit jelent mindez? Például alábbi tényeket.
Az elmúlt szűk négy évben, 2010-2013 között a tudósok 441 új fajt fedeztek fel Amazónia őserdeiben. Nem mikrobákról és alig látható kis rovarokról van szó. A WWF által összeállított listán a számtalan rovar és gerinctelen között 258 új növény, 84 hal, 58 kétéltű, 22 hüllő, 18 madár és egy emlős szerepel. A lángmintás gyík, a miniatűr béka, a vegetáriánus piranha és a macska módra doromboló majom mind-mind ismeretlen volt eddig az ember előtt.
Élőhelyüket, az Amazonas vidékét viszont komolyan fenyegeti az emberi tevékenység, mindenekelőtt az erdőirtás. A kizárólag növényekkel táplálkozó vegetáriánus piranhát, a Tometes camunanit épphogy felfedeztük, lassan el is búcsúztathatjuk. Élőhelyét gátépítés és bányanyitások veszélyeztetik. A négy kilósra megnövő hal sziklás zuhatagok környékén él, fő tápláléka a kövek közt burjánzó növényzet.
Az alig körömnyi kis béka latin neve nagyon árulkodó: elveszett. A kétéltű élőhelyét a turizmus veszélyezteti. A titimajmok eddig ismert 20 faja mind az Amazonas medencéjében él. A most felfedezett Callicebus caquetensis megkapó tulajdonsága, hogy a kicsik dorombolással fejezik ki, ha jól érzik magukat. Mint a macska.
A tudósok úgy vélik, az újonnan felfedezett fajok nemcsak őshonosak az Amazonas mentén, de nem fordulnak elő sehol máshol a világon. Az, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi ismeretlen fajt fedeztek fel, méginkább ráirányítja a figyelmet a terület ökológiai fontosságára. Emellett pedig sérülékenységére, kiszolgáltatottságára is.
