Öt új természeti helyszín vált a világörökség részévé: a természeti szempontból értékes területek ezzel remélhetően hosszú időre megőrzik sértetlenségüket. A Világörökség Egyezményt aláíró országok ugyanis kötelezettséget vállalnak arra, hogy a saját területülön fekvő kultúrális vagy természeti világörökségi helyszíneket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára.
Az Etna Szicília keleti partjainál tör három kilométeres magasságba, Földünk egyik legaktívabb tűzhányójaként tartják számon. Egyben ez a világ legrégebben és legjobban dokumentált tűzhányója is, évezredek óta varázsolja el a tudósokat és az “egyszerű embereket” egyaránt. A geológusok számára még ma is tartogat meglepetéseket, vizsgálata folyamatosan újabb és újabb információkkal látja el a földtan művelőit.
Forrás: MTI/EPA
A hegy tudományos, kulturális és oktatási szempontból globális jelentőségű, a világörökség részeként neki kijáró fokozott védelem remélhetőleg sokáig megőrzi az emberiség számára. Főleg a turizmus jelent egyre fenyegetőbb veszélyt a vulkán természetes arculatának megőrzésére – fogalmazott Tim Badman, az IUCN (Természetvédelmi Világszövetség) világörökségi programjának igazgatója.
Az Etna szinte folyamatosan aktív, magassága a kitörések miatt változó, jelenleg 3329 méter, területe 1200 km², kerülete a hegy lábánál 135 kilométer. Nagyon népszerű a turisták körében, mert ritkán produkál pusztító kitöréseket. Aktivitása jelenleg hosszú lávafolyamokban, magasra törő lávaszökőkutakban “merül ki”, így bárki viszonylagos biztonságban és igen közelről figyelheti meg a csodás jelenséget.
Ám ami késik, nem múlik. Sem a turisták, sem a hegy oldalában és környékén élő több tízezer ember nem érezheti magát biztonságban. Az Etna írott története során ezrekkel végzett már, és számtalan embert tett földönfutóvá. Ha a lassú lávafolyások miatt kételkedve kell is fogadni az 1169-es 15 ezer és 1669-es 20 ezer áldozatot, biztosan sokezren lelték halálukat a tüzes áradatokban. A hirtelen robbanások 150 év alatt 72 turistával végeztek.
Forrás: MTI/EPA
Az anyagi kár az 1669-es kitörés alkalmával volt a legnagyobb: a lávaár 15 települést nyelt el és elérte Catania városát is. Az 1928-as kitörésben Mascali közel 8 ezer lakosa vált földönfutóvá. Nem is beszélve az elpusztított mezőgazdasági területekről, az értékes vulkáni talajon ugyanis évezredek óta folyik szőlő- és gyümölcstermesztés.
Hogy mit hoz a jövő, azt senki nem képes megmondani. Annyi biztos, hogy még a jelenleg békésnek tűnő tűzhányó is tűzhányó. Néhány száz vagy ezer év az ő életében csak egy epizód, bármikor képes újra kimutatni a foga fehérjét. Akkor pedig ember nem állíthatja meg, sőt jelenlegi tudásunk szerint még az előrejelzése is kétséges.
