Tudomány

Gondolatok irányították a helikoptert

Katonai-helikopter(960x640)(2).jpg (helikopter, )
Katonai-helikopter(960x640)(2).jpg (helikopter, )

Agyvezérelt helikopterrel végeztek kísérletet amerikai tudósok.

Sikeresen leküzdötte a különböző akadályokkal telített pályát az a távirányítású helikopter, amely amerikai tudósok kísérletében emberi gondolatok erejével emelkedett a magasba és hajtotta végre a feladatot.

A Minnesotai Egyetem tornatermében lezajlott bemutató egyike azoknak a tudományos erőfeszítéseknek, amelyek célja, hogy a gondolatok elektromos mintáit mozdulatokká alakítsák át mind a mindennapi életben, mind a virtuális világban: az alkalmazások az idegi degenerációval küzdők segítésétől a videojátékok legújabb modelljeiig terjednek.

A Journal of Neural Engineering című szaklapban most megjelent tanulmány egy olyan kísérletet ismertet, amelyben a minnesotai kutatók testen kívül elhelyezett – nem invazív – “sapkát” használtak az agy elektromos tevékenységének a nyomon követésére. A módszer nem a science-fiction műfajából népszerűvé vált gondolatolvasáson alapul, hanem egy olyan elektronikus rendszeren, amelyet “be lehet tanítani” a célra kifejlesztett elektroenkefalográfban (EEG) megjelenő minták felismerésére. (Az EEG az agyműködés keltette elektromos áramok ingadozásait regisztráló, az agyműködés rendellenességeit kimutatni képes készülék.)

A bal kéz összeszorítása = balra fordulás

Bár az elektroenkefalográf által az agyról rögzített elektronikus térkép szerfölött kaotikus képet mutat és jobbára a jelzések megfejthetetlen tömegéből áll, a mozdulatokhoz – vagy az azokat elindító gondolatokhoz – kötődők viszonylag erősek és ismétlődők. Erre a mechanizmusra támaszkodtak a tudósok a helikopter mozgatásánál: például a bal kéz összeszorítására irányuló gondolatot rendszerük “fordulj balra” paranccsá alakította át.

Már korábban kifejlesztettek olyan motorizált kerekes széket, amelyet gondolatok segítségével tudnak irányítani, a Samsung cég pedig agyvezérelt táblagépet kíván állítólag hamarosan piacra dobni. Tudott az is, hogy közvetlen, invazív módszerrel – az agyba ültetett implantátumok révén – célirányosabbá tehető az agy elektromos jelzéseinek a vétele, aminek eredményeként finomabb mozdulatok is generálhatók: például lehetővé válik számítógép kurzorjának a működtetése magánhangzók gondolati felidézésével. Hasonló módon tudnak mozgatni robotkart lebénult emberek vagy majmok.

90 százalékos sikerrel vitték végig az akadálypályán

A Minnesotai Egyetem műszaki kutatóintézetének csapata már régóta kísérletezik agyvezérelt helikopterrel. A mostani tanulmány céljára öt résztvevőt választottak ki, akik 64 elektródával ellátott “sapkát” viseltek. Ezek közvetítették a központi számítógép felé a különböző mozdulatokat elindító gondolati impulzusok mintáit: a bal vagy a jobb kéz ökölbe szorítása a balra, illetve jobbra fordulást jelentette, a mindkét kéz összeszorításának gondolata az emelkedést, a mozdulatlanságé pedig a leszállást. A számítógép azután wi-fi rendszeren keresztül irányította a helikoptert, de a manővereket kizárólag a résztvevők gondolatai alapján rendelte el.

A tornateremben létrehozott akadálypályán egyebek között léggömbökből kialakított hurkokon és koszorúkon kellett keresztülrepülnie a kísérleti helikopternek. A műveletet 90 százalékos sikerrel teljesítette.

Mozgássérült embereken segítene

Bin He, a kutatás vezetője a BBC hírszolgálatnak elmondta, hogy meggyőződése szerint a gondolati erő nem invazív módszerrel történő igénybe vételét számos területen lehetne hasznosítani. Példaként említette a mozgássérült emberek helyzetét. “Tervünk az, hogy irányítani tudjunk egy kerekesszéket vagy képesek legyünk bekapcsolni a tévét. De a legfontosabb – és ez egyszersmind személyes álmom is – annak a technológiának a kidolgozása, amely alkalmazója szándékának engedelmeskedve működtet egy művégtagot, ráadásul annyira természetes módon, amennyire csak lehetséges” – hangsúlyozta.

Szavai szerint el tudja képzelni, hogy háztartásbeli robotok irányítása is megvalósítható ily módon, mi több, az alkalmazási lehetőségek tágíthatók, és a technológiát nem szükségszerű a mozdulati gondolatokra korlátozni.

A gondolatvezérelt kart kapó férfi tragédiája

2010-ben hasonló elven működő bionikus végtagjának köszönhetően kapott jogosítványt az akkor 22 éves osztrák Christian Kandlbauer. Története pozítiv szenzációként indult, azonban tragikus véget ért: 2010 novemberében halálos balesetet szenvedett a fiatalember: autójával egy fának csapódott.

Kövess minket a Twitteren is!

Sőt, már a Tumblren is megtalálsz minket!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik