Tudomány

Így jártunk a Szaturnusz holdján

Nyolc éve történt, hogy az Európai Űrügynökség szondája sikeresen leszállt a Titánon - igaz, másfél órával később elnémult.

Korábban a témában:

Három héttel azután, hogy levált a Cassiniről, a Huygens névre hallgató szonda 2005. január 14-én landolt a Titán felszínén. S bár túlélte a két és fél órás ereszkedést a hold sűrű, nitrogénalapú légkörén keresztül, a szilárd felszín érintése után már csak 90 percig sugárzott adatokat.

A marsjárók többéves munkásságához képest ez nem tűnik soknak, – pláne, ha figyelembe vesszük a Cassini-Huygens misszió 3,26 millió dolláros összköltségét -, de nem szabad elfelejteni, hogy a Cassini-űrszonda a mai napig, s várhatóan még legalább 2017-ig szolgálatot teljesít, s működése alatt a Huygens is értékes információkkal szolgált.

Például az Európai Űrügynökség legújabb, a történelmi eseményre megemlékező videója is a leszállóegység adataiból összeállított illusztráció – sőt, a Huygens egy saját felvétele zárja a képsort.

A visszaküldött adatokból nemcsak az derült ki, hogy a Naprendszer második legnagyobb holdja egészen hasonlít a mi bolygónkra, hanem az is, hogy a 320 kilogrammos Huygensnek az első érintkezés után még tíz másodpercre volt szüksége, hogy teljesen megálljon. A kutatók szerint a leszállóegység által megcélzott felszín állagát leginkább puha, nedves homokhoz lehet hasonlítani, melyet egy vékony és törékeny réteg borított.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.