Míg abban a legtöbb tudós egyetért, hogy a Marson egykor vizet lehetett találni, addig a legfrissebb eredmények arra utalnak, hogy ez nem tavak, hanem láva formájában volt jelen. A kutatók ugyanis eddig azt feltételezték a vörös bolygó agyagrétegeinek létrejötte kapcsán, hogy a talaj állóvízzel vagy úgynevezett hidrotermális kéményekkel érintkezett – mindkét esetben adottak lehettek az élet kialakulásának körülményei.
Azonban a francia Poitiers-i Egyetem munkatársai arra a következtetésre jutottak, hogy az agyag vízben gazdag láva lehűlésével keletkezett. Ehhez a marsi kőzeteket a Francia Polinézia területén található, biztosan lehűlt láva által létrehozott Mururoa-atoll szerkezetével hasonlították össze – az egyezés tagadhatatlan.
A franciák elméletét támasztja alá az is, hogy a marsi agyagrétegek akár több száz méter vastagok is lehetnek, vagyis a láva valószínűbb, mint a talaj és az állóvíz érintkezése. Mindez persze nem zárja ki a marsi élet lehetőségét, csupán csökkenti annak valószínűségét – remélhetőleg a Curiosity eredményei végleges választ szolgáltatnak.
