Tudomány

A bambusz menti meg a Földet?

Nyeli a széndioxidot, jó textíliának és építőanyagnak is.

Kutatók a bambuszt tartják a közeljövő csúcsnövényének, amelyből textíliát és építményt egyaránt lehet készíteni. Ezek mellett kiváló szén-dioxid elnyelő tulajdonsága segíti az üvegházhatás csökkentését, és nem mellékesen munkát ad a világ szegényebb országaiban élőknek.

A bambuszról alkotott kép változáson megy keresztül, sokan a 21. század fájának nevezik. Manapság másfélezer felhasználási módja ismert, a zoknitól a kiváló teherbíró képességét kihasználó építészeti megoldásokig – olvasható a BBC hírszolgálatának honlapján. “A mezőtől az erdőn át az üzemig és a kereskedőig, a tervezőirodától a laboratóriumig, az egyetemektől a politikai hatalmat birtoklókig egyre többen tisztában vannak ezzel a megújuló erőforrással. A bambusz az elmúlt évtized fő gazdasági növényévé vált” – hangoztatta Michael Abadie, a Bambusz Világszervezet tavaly megválasztott elnöke.

A bambusz a világ leggyorsabban növekvő növénye, négy-öt év után évente lehet aratni, ellentétben a trópusi keményfákkal, amelyeket sok évvel később csak egyszer lehet kivágni. A világ első bambuszkötvényét a brit EcoPlanet Bamboo nevű cég gondolta ki, amely a nicaraguai Rio Kama ültetvény tulajdonosa. A legnagyobb értékű, 50 ezer dolláros kötvények megvásárlói azt várják, hogy befektetésüket 15 év alatt 500 százalékon realizálhatják.

Főként kisebb országok esetében viszont fennáll annak veszélye annak, hogy a bambusztermesztésből származó jövedelmek csábító ereje miatt monokultúrák alakulnak ki. Emellett a bambuszkultúrákat olyan természetes veszélyek is fenyegetik, mint az áradások, vagy a kártevők.

A bambusz a perjefélék családjába tartozó évelő, örökzöld növény. Több mint ezer faja ismert. Fő előfordulási helyük Északkelet-Ázsiától Délkelet-Ázsián át egészen Északkelet-Ausztráliáig terjed. Ugyan a fűfélék családjába tartoznak, sokan mégis bambuszfáról beszélnek, mivel némely faj megfelelő körülmények között akár 20 méternél is magasabbra nő.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik