Tudomány

Összemegyünk a globális felmelegedéstől?

Ughy Márton
Ughy Márton

2012. 02. 27. 07:30

A tudósok szerint megvan annak a lehetősége, hogy az átlaghőmérséklet emelkedésével az emlősök mérete csökken.

Korábban a témában:

A kutatók szerint volt már erre példa: az amúgy sem túl nagy, őskori lovak egészen apróra zsugorodtak a megnőtt hőmérséklet miatt.

Morgan és Sifrhippus (morgan, sifrhippus, ló, lófajta, )
Az amerikai Morgan (balra) és a már kihalt Sifrhippus (jobbra)
(Fotó: Floridai Természettudományi Múzeum)

Érdemes persze tudni, hogy a lovak jelenlegi alakjukat nagyban köszönhetik az embereknek is, akik elsősorban méret, erő és sebesség alapján próbáltak meg tenyészteni, vagyis a korai lovak eleve nem voltak túlságosan nagyok. Azonban a Science című lapban megjelent tanulmány szerint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximumnak nevezett időszak során (ekkor 5,5-11 fokkal ugrott meg az átlaghőmérséklet), mindössze 175 ezer év alatt egy nagyobb macska méretére mentek össze. Mint tudjuk, összemenni evolúciósan könnyebb.

Az egyik szerző, a Floridai Természettudományi Múzeum munkatársa, Jonathan Bloch szerint az már korábban is ismert volt, hogy abban az időben az emlősök viszonylag kicsik voltak, azonban a The Registernek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy kutatásukból az is kiderült, az emlősök méretének változásai összhangban állnak a globális felmelegedések és lehűlések időszakaival.

S bár ez ismét bekövetkezhet, az egyik társszerző, Ross Secord szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy míg 56 millió évvel ezelőtt évezredek alatt következett be a hőmérsékleti változás, addig jelenleg évszázadokra számíthatunk – vagyis a legnagyobb kérdés az, hogy az állatok képesek-e ilyen gyorsan alkalmazkodni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.