Létrehozták a tökéletes naptárat

Olyan naptárat készítettek számítógépes programok és matematikai képletek segítségével, melyben a karácsony mindig vasárnapra esik.

Korábban a témában:

A tökéletes naptár gondolata Richard Conn Henry asztrofizikusnak és Steve H. Hanke alkalmazott közgazdásznak a fejéből pattant ki. Egy olyan nap és hónapszámítási rendszerről van szó, amelyben a dátumhoz kötött ünnepek stabil napra kerülnének (leszámítva persze a Hold ciklusához kötött ünnepeket, mint pl. a húsvétot és pünkösdöt).

Ha a Hanke-Henry naptárat használnánk karácsony napja nemcsak jövőre esne vasárnapra, hanem 2013-ban, 2014-ben, és azon túl minden esztendőben. Ha valaki pénteken születne, minden évben pénteken ünnepelné a születésnapját, és így tovább.

A két tudós ezt úgy érte el, hogy felrúgta a jelenleg érvényben lévő Gergely-naptárban érvényes naptári napok számának szabályait. A ma érvényes naptárban 30 napos a szeptember, az április, a június és a november, a többi hónap 31 napos, leszámítva a februárt, ami ingadozva 28 vagy 29. Az új naptárban a szeptember, március, június és december 31 napos, minden más hónap 30.

Terveik szerint a stabil naptár évről évre azonos és kiszámítható. Racionálisan megtervezhető vele az egész éves tevékenység az iskolakezdéstől, a munkán át a nyaralásig. Richard Conn Henry szerint rengeteg időt és energiát fordíthatunk arra, hogy nem kell mindig utánanéznünk, melyik dátum milyen napra esik.

Az új naptárnak globális méretekben gazdasági előnyei is lennének. A naptár leegyszerűsítené a pénzügyet: például a jelzáloghitelek, kötvények, kamatok számításait.

A jelenlegi naptárunk tele van anomáliákkal, az új naptárban azonban egy negyedéves ciklus állandó lenne, mivel két hónap mindig 30 napos, a harmadik pedig 31.

A Henry-Hanke naptár a szökőévet nem a negyedévenként február végéhez toldott plusz egy nappal oldaná meg, hanem extra napokat iktatna be december végéig minden ötödik vagy hatodik évben. A két kutató továbbá az univerzális idő bevezetését is javasolja.

Hogy mennyire életképes az ötletük, ezt a jövő dönti el. Praktikusnak praktikusnak tűnik, de nem lenne egy kicsit unalmas, ha minden dátum minden évben ugyanarra a napra esne?

MENNYIRE PONTOS A MOST ÉRVÉNYES GERGELY-NAPTÁR?

A Gergely-naptár ma a legelterjedtebb típusú naptár a Földön. A julián naptár kis módosítása. A Gergely-naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15., péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.

A Julián-naptár szerinti átlagos év hossza 365,25 nap, míg a tropikus év körülbelül 365,2422 nap hosszú. Ennek eredményeképp minden ezer évben a naptár 8 nappal többet tartalmazott, és így késett a csillagászati időhöz képest.

A Gergely-naptár ezt a közelítést javította úgy, hogy 400 évenként kihagy 3 Julián-naptári szökőnapot, így 365,2425 átlagos szoláris napos átlagévet eredményezve, aminek a hibája nagyjából 3000 évenként 1 nap az átlagos tropikus évhez képest, de ennek kevesebb mint fele a hiba akkor, ha a tavaszi napéjegyenlőségi tropikus évhez képest vizsgáljuk, melynek hossza 365,2424 nap.

3000 év távlatában várható, hogy a Föld pályájának változásai, illetve a forgás kiszámíthatatlansága miatt nem lehetséges ennél pontosabban kiszámítani, hogy mikor kell további Julián-szökőnapokat átugrani.

A jelenlegi számítások szerint 4782-ben várható legközelebb, hogy egy napot ki kell hagyni a Gergely-naptár és a csillagászati év különbsége miatt. (forrás: Wikipedia)

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.