Az Eris törpebolygót egy 2005-ös felfedezés ideiglenesen a Nap körül keringő tizedik nagyobb égitestek sorába helyezte. Az Eris háromszor távolabb kering a Naptól, mint a Plútó, eddigi mérések alapján 20%-kal nagyobbnak tűnt, és még egy holdját is megtalálták.
De nem az Eris volt akkoriban az egyetlen új bolygó, amit számon kellett volna tartani. Az újonnan felfedezett bolygók sorához csatlakozott volna például a Haumea vagy a Makemake, és a távoli Kuiper-övben és azon túl azonosított kisbolygók.
Nem csoda, hogy nagy dilemmát okozott ekkoriban a csillagászoknak, mi legyen a további a Plútón túl felfedezett új objektumokkal, amelyek ugyan nem érték el egy nagyobb kőzetbolygó méretét, mégis ugyanúgy a Nap körül keringtek, ahogy a többiek.
Az Erist nagyobbnak tartották, mint a Plútót, ráadásul felfedezői és a NASA már a Naprendszer tizedik bolygójának hívták. A bolygófelfedezések reneszánsza hirtelen kavarodást okozott, és nem lehetett tudni már, hogy végül hány új taggal bővül hivatalosan a bolygók rendszere a tankönyvekben.
Az ügyet végül a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) zárta le, amely 2006. augusztus 24-én úgy döntött, lefokozza a Plútót, plutoidává, és ezzel a többi újonnan megtalált kisbolygó – így az Eris – is ebbe a kategóriába került.
Új kutatások most megerősítették, hogy az Eris mégsem nagyobb a Plútónál. Tavaly novemberben a Földről nézve egy időre egy távoli csillagot fedett el az Eris, ekkor sikerült pontosítani nagyságát. (Persze ez a tény még nem elég ahhoz, hogy a Plútó újra bolygó lehessen.)
Bruno Sicardy és munkatársai a két különböző chilei helyszínen vetették össze a fedést, és sikerült megmérni, hogy az Eris pontosan 2326 km átmérőjű.
A törpebolygó ugyanakkor sokkal nagyobb tömegű, mint a Plútó, ez azt jelenti, hogy anyagát többnyire kőzet teszi ki, és csak egy nagyon vékony jeges köpeny boríthatja felszínét.
Az új megfigyelések azt is feltárták, hogy a törpebolygó rendkívül fényes. Előfordulhat, hogy a második legfényesebb objektum a Naprendszerben a Szaturnusz Enceladusa után.
