Nemrég az Octopoteuthis deletron mélytengeri óriáskalmárról derítették ki kutatók, hogy hím példányainak párzási szokásai nem korlátozódnak csak az ellentétes neműekre. Pontosabban a hatékony szaporodás érdekében minden fajtársukat megpróbálják megtermékenyíteni, aki az útjukba kerül; nem válogatva, hogy az illető nőstény-e vagy hím.
Az óriáskalmárok nincsenek egyedül az állatvilágban “furcsa szokásaikkal”. Az elmúlt évek során egyre több fajról derült ki, hogy homoszexuális – azonos – vagy biszexuális – mindkét nem iránt való – érdeklődő magatartást mutat.
Ha a tengereknél járunk mindenképpen meg kell említeni, hogy az ott élő emlősöknél gyakori a meleg szerelem. A delfinek, bálnák, fókák, rozmárok és a tengeri tehenek mind udvarolnak azonos neműeknek.
Sőt a delfinek körében előfordul, – ahogy Bruce Bagamihl kanadai biológus megfigyelte – hogy egy-egy példány egész életére egy vele egyneműt választ társául. A delfinek a szexuális életet biszexualitással és homoszexualitással kezdik, és utána térnek át az heteroszexuális viselkedésformára.
A király- és az úgynevezett Adélie-pingvinek szintén képesek meleg kapcsolatokat folytatni életük végéig, de a libák, hattyúk, kacsák, sirályok, fecskék, pintyek, varjak, harkályok és flamingók körében is megfigyelték már a meleg párválasztást.
A Hawaii-hoz közel élő Laysan-albatroszok nőstényeiről 2008-ban bebizonyosodott, hogy 31 százalékuk leszbikus.
A kutatók szerint azért alakulhatott így a statisztika, mert a laysan-szigeteki albatroszkolóniában jelenleg sokkal több nőstény példány él, mint hím.
Áttérve a szárazföldre szintén gyarapodik a leleplezett állatok sora. Elsőként jó példa a hosszú nyakú zsiráf. Náluk a hímek gyakorta szerelmesek hímekbe.
Az emberszabású majmoknál a bonobók emelkednek ki túlságosan élénk nemi életükkel. Számukra a szexualitás nemcsak az örömszerzést és a szaporodást szolgálja, hanem egyben a társadalmi gesztus is. A bonobók francia csókkal és szeretkezéssel üdvözlik egymást, és ebbe beletartozik az azonos nemű egyeddel folytatott nemi aktus, főleg a nőstény egyedek körében.
A listáról természetesen nem maradhat le az első állatfaj, amelynél szabadosabb szexuális viselkedést észleltek. Ők a kanadai vadjuhok. 1974-ben az ő megfigyelésük indította el az állatfajok szokásostól eltérő nemi orientációjának vizsgálatát. A magas sziklás hegyekben élő napjainkban már főleg háziasított vadjuhok kosainak 8 százaléka csakis hímekkel hajlandó párosodni.
A kutatók számára a mai napig rejtély, hogy az a fajok biszexualitása és homoszexualitása miért alakult ki. Annyi biztos, hogy az állatvilágban körülbelül 400 millió évvel ezelőtt jelent meg a szaporodás és különültek el a nemek.
A Materpiscis nemzetségbe tartozó devon korszakban élő őshalfaj volt az legkorábbi, amelynél felfedezték a biológiai nemiség szétválásának és a közösülés nyomait. Hogy ezután mikor jelenhetett meg az első állat, mely azonos neműekkel párosodott, ezt senki sem tudja. Annyi biztos, hogy azóta választhatnak az élőlények a két nem tagjai között.
