Wilson Greatbatch életét a feltalálás uralta, több mint 150 amerikai és külföldi szabadalom fűződik nevéhez, ezek között van a beültethető szívritmus-szabályozó is, amelyet 1960-ban alkalmaztak először embernél.
Manapság évente több százezren kapnak ilyen készüléket világszerte.
A tudóst 1988-ban beiktatták az amerikai feltalálóknak szentelt hírességek csarnokába – National Inventors Hall of Fame -, amely az Ohio állambeli Akronban található.
Greatbatch ezzel nagy példaképe, Thomas Edison nyomdokaiba lépett. Idős korában is rendszeresen látogatott iskolákat, hogy tudományról beszéljen nekik. “Ne féljetek a kudarctól, ne sürgessétek a sikert. A jutalom nem az eredmény, hanem az oda vezető út” – hangzott üzenete.
“Tíz dologból kilenc nem működik. De a tízedik kárpótol a többiért” – fogalmazott egy alkalommal, amikor feltalálás iránti szenvedélyéről beszélt. “Intézeteink tele vannak emberekkel, akik nem tudják feldolgozni a sikert, vagy nem bírják a kudarcot” – mondta.
Wilson Greatbatch a neves Cornell Egyetemen és a Buffalói Egyetemen szerzett mérnökdiplomát, 1970-ben alapította meg saját cégét, hogy elemet gyártson a pacemakerekhez. A cég ma is működik.
1983-ban a megelőző 50 év társadalmának javát szolgáló legfontosabb tíz fejlesztés közé választották a beültethető szívritmus-szabályozót, amelyet elsőként egy 77 éves férfi szervezetébe ültettek be a buffalói veteránkórházban. A beteg még 18 hónapig élt.
Greatbatch utolsó éveiben sem maradt távol a tudomány világától, feltalálók fiatal korosztályát arra buzdította, fejlesszenek ki nukleáris fúziót a héliumnak a Holdon talált változatával, hogy fel lehessen váltani a fosszilis energiahordozókat. Greatbatch szerint ezek 2050-re kimerülnek. Emellett ellenszert keresett az AIDS-re.
Noha találmányai hírnevet és pénzt hoztak neki, sosem távolodott el gyökereitől és családjától, több mint hatvan évig élt nejével Buffalo közelében, öt gyerekük született. Felesége idén januárban hunyt el 90 évesen.
