Tudomány

A szigorú repterek évtizede van mögöttünk

24.hu
24.hu

2011. 09. 08. 21:32

Mindent láttató csúcsszerkezetek, biztonsági őrök hada, az utasok jogainak szinte teljes korlátozása.Vajon megérte?

Tíz éve megszigorították a repülőtéri biztonságot, és átvizsgálásokat szinte a világ minden táján. Lehet, hogy könnyebb lett az utasok és USA vezetőinek lelkiismerete, de vajon mennyiben éri meg az egyes embernek ez a fokozott ellenőrzés?

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség jelentése szerint évente 7,4 milliárd dollárt dobnak ki az ablakon a szigorodó biztonsági előírások miatt.

A hatalmas összeg olyan utasok ellenőrzésére folyik el, akik semmiféle veszélyt nem jelentenek.

MÉG AZ IS GYANÚS, AKI PELENKÁT HORD

A legszélsőségesebb példát jelentik az olyan öregeknek az átvizsgálása, akik már 90 évesek múltak, tolószékben közlekednek, de még az is gyanús, aki felnőttpelenkát visel, vagy éppen a leukémia végstádiumába jár.

Tudni kell, hogy nem véletlenül ez a nagy szigorúság. A korábbi amerikai repülőtéri átvizsgálásokon ugyanis simán átjutott a 2001. szeptember 11-i merényleteket elkövető gépeltérítők közül négy fő.

A repülőtéri biztonsági kamerák felvételei megőrizték, hogy a hatóságok félrevonták és átvizsgálták ugyan négyet az öt terrorista közül, de utána az illetők gépre szálltak és beleirányították azt az amerikai védelmi minisztérium épületébe.

A terroristákat még kézzel és fémdetektorral vizsgálták át, és akkoriban még a repülőgépekre szabad volt éles tárgyat például tíz centis bicskát felvinni. Ma már ez lehetetlen lenne.

FÉLELEM KONTRA EMBERI MÉLTÓSÁG

A kellemetlen kézzel való átvizsgálást és a detektoros kapukat egyre több helyen váltják fel a teljes testszkennerek, amelyet az amszterdami és zürichi repülőtéren szereltek fel először 2008-ban.

Olyan nagyjából nyolcvanezer forintot érő berendezésekről van szó, amelyek nem károsak az egészségre, mégis mindenünket megmutatják, akár akarjuk magunkat meztelenül láttatni idegen emberek előtt, akár nem.

A biztonság nagy úr. A belőle egy emberre jutó sugárzás pedig állítólag olyannyira minimális, hogy egy évben akár ötezerszer is átnézetheti vele magát az ember.

Egyetlen hajlat sem tabu a szerkezet számára, és még a ruha alatt rejtőző drogcsomagot is észreveszi.

Mivel az embert Ádám és Éva kosztümben mutatja meg – ami sok helyen személyiségi jogokat sért – éppen ezért vet fel etikai aggályokat, sőt azokat a betegségeket is láttatja az biztonsági őrök és a repülőtéri személyzet számára, ami nem tartozna a jelenlévők előtt senkire.

2008-as riport a teljes testszkenner működéséről:

 

A BETEKEGRE SENKI NEM GONDOLT

bicskák (bicskák)A fokozott biztonsági szabályozásban további rések nyíltak meg. A Magyar Orvosi Hetilap 2010 szeptemberében megjelenő számában az úgynevezett Sickurity problémáját vezeti be Felkai Péter szakértő.

A Sickurity torzított szó arra utalna, hogy a security azaz a ‘biztonsági’ szabályok meghozatalakor például nem igazán voltak tekintettel az utazó betegek, vagy az utazás közben megbetegedők “biztonságára”.

A beteg páciensek hazaszállítása ugyanis menetrendszerű repülőgépeken történik, nem különjáratokon, fekvőbeteg esetén egy kabinban elhelyezett hordágyon egészségügyi kísérettel.

A probléma csak az, hogy a beteg ellenőrzésén kívül a kísérő egészségügyi felszerelését is ellenőrzik, azaz azt az orvosi táskát, ami gyógyszereket és többek között vágóeszközöket és a betiltott 3 unciánál több folyadékot, zselét, aeroszolokat

Ha netán vészhelyzet lépne föl pontosan a szigorú szabályozás veheti el páciensek lehetőségét attól, hogy életüket menthessék.

Az adott ország szabályainak és a repülőtéri biztonságiak engedékenységén múlik ilyenkor, hogy mennyire válik kiszolgáltatottá a repülésbiztonság számára.

A betegek utazásának könnyítésére a mai napig nem igazán tettek erőfeszítéseket, többnyire az emberek állapota sokszor élete is egy-egy biztonsági  – és nem szakértő – által hozott döntésen múlik.

A TERRORISTÁK MA IS FELJUTNÁNAK?

Bruce Scheiner biztonsági szakértő a mai napig bírálja már szempontból is az amerikai reptéri szigorításokat. Szerinte a támadók nem azért jártak sikerrel, mert még nem világították át őket testszkennerrel, vagy mert bicskát vihettek a gépre, hanem mert egyszerűen nem vették komolyan őket a tragédia bekövetkezte előtt.

Ha nem visznek a gépre kést, egy kreatív terrorista akkor is megtalálja a módját a támadásra, például eltör egy poharat, és egy nagyobb üvegcseréppel kezd el fenyegetőzni, vagy pedig puszta kézzel ront azt utasokra és a személyzet ellen.

Mai napig érvényes továbbá az a szabályozás az USA-ban és a világ más táján is, hogy senkit nem kísérhetnek ki a terminálokig, kivéve a kiskorúakat, az időseket, a fogyatékkal élőket és a katonákat. A kísérőknek azonban ilyenkor speciális jogosultságot kell szerezniük a biztonsági ellenőrzőpontokon való áthaladáshoz.

A kérdés csak az, mennyiben segítették az emberiséget ezek a korlátozások és tiltások. Valóban szükséges rosszról van szó, esetleg pénzkidobásról vagy az emberek személyiségi – és egészségügyi – jogainak megsértésről?

Annyi biztos a 2001. szeptember 11-i tragédiát követően hasonlóan súlyos gépeltérítési katasztrófa az utóbbi tíz évben szerencsére nem történt.

Ön is emlékszik rá, hogyan értesült tíz éve a terrortámadások híréről? Munkában volt? Iskolában? Telefonon hívták? Ossza meg velünk élményeit a Facebook-on!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Farkas Norbert / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.