Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének szélsőséges példája, amikor az állatokat tartják vétkesnek a légkör magas szén-dioxid-tartalmáért.
A legkörnyezetszennyezőbbnek eddig a teheneket kiáltották ki, ugyanis a kutatások szerint belük anatómiája és belükben élő mikrobák miatt túl magas a “metánkibocsátásuk”. A BBC News riportja szerint egyéb haszonállatokkal együtt körülbelül annyi metánt termelnek, mint a nehézipar.
Az egyes kérődzők szén-dioxid-kibocsátása ötször akkora, mint a Nyugat-Ausztráliában élő Derby-kenguruké, amiknek az emésztése a Föld szempontjából nézve sokkal egészségesebb.
Éppen ezért ausztrál kutatók a kenguruk belébe pillantottak, ahol az úgynevezett Succinivibrionaceae baktériumcsalád egyik ismeretlen tagját azonosították. A mikrobák olyan jó tulajdonsággal rendelkeznek, amely az emésztési folyamatokat gyorsítja, és csökkenti a szeleket.
A kutatók hosszú távú célja az állatvégtermékek metánmentesítése. Azaz szó szerint kenguru-bélbaktériumokkal szabadítanák meg a haszonállatokat a “szellentés kínjaitól”.