Tudomány

Egy szupernóva kozmikus “belei”

Administrator

2010. 09. 08. 08:03

Egy felrobbant óriáscsillag "beleit" elemezték a Hubble Űrteleszkóp legújabb felvételein amerikai tudósok.
Korábban a témában:

Az új szupernóva-felvételek alapján az asztrofizikusok kiszámíthatják, hogy milyen sebességgel száguld és milyen az összetétele a csillagtörmeléknek, amelyet az asztronómusok “kozmikus beleknek” neveznek.

Kevin France, a Coloradói Egyetem és tudóstársai az 1987-ben felfedezett SN 1987A jelű szupernóvát vették górcső alá, amelynek vizsgálata révén megismerhetik, hogy mi történik a végnapjait élő masszív csillagokkal.

A szupernóva, amelyet 9,6 billió kilométer átmérőjű ragyogó gázburok veszi körül, bolygónktól 150 ezer fényévnyire, a Tarantula-köd peremén, a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban található.

A felrobbant csillag pontos kora ismeretlen, a szakértők becslése szerint valamikor az 5 millió és 10 millió év közötti periódusban születhetett.

A robbanás óriási mennyiségű port és gázt lövellt ki, s a csillag környezetébe nehézelemek – vas, kén, szilícium kerültek ki.

A tudósok a robbanáskor keletkezett törmelék és a csillagot körülvevő anyag közötti kölcsönhatást vizsgálták. Ezek ütköznek, aminek a következtében a csillagközi anyag “felizzik”, “kifényesedik”. E kölcsönhatás egy szépséges “gyöngyfüzért” eredményezett – a “nyaklánc” anyagát a számítások szerint a végső robbanás előtt mintegy húszezer évvel “köpte ki” a haldokló csillag.

A szupernóva által kibocsátott lökéshullámok folyamatosan fényesítik a “nyakláncot”, s a továbbiakban, ahogy a “gyöngyszemek” növekednek, egybefüggő ragyogó kört vonnak majd a maradványok köré.

A ROBBANÁS

A felvételeken nyomon követhetjük, hogy milyen hatást gyakorolhat a szupernóva az őt körülvevő galaxisra, vagy azt, hogy a csillagrobbanások energiája miként változtatja meg környezetük dinamikáját és vegyi összetételét. Az új adatok segítségével megérthetjük, hogy a szupernóvák milyen szerepet játszhatnak a galaxisok evolúciójában.

SZUPERNÓVA

A szupernóva a Napnál nagyobb tömegű csillag végső, nagy robbanása, amely során a csillag luminozitása (körülbelül egy éven keresztül) egy átlagos galaxiséval vetekszik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

February 1946: Russian writer Ilya Ehrenburg (L) sitting with the President of the Hungarian-Russian cultural society.  (Photo by John Phillips/The LIFE Picture Collection/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.