Tech

Fejhallgató vagy fülhallgató: otthon, munkában, mozgásban – mikor melyiket?

24.hu
24.hu
Bár mindkettőt szokás fülesnek hívni, de ettől még a fejhallgató és a fülhallgató két eltérő, meglehetősen többrétegű kategória. Miben különböznek, mik az előnyeik, a hátrányaik, melyiket mikor használjuk? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Júniusban a szerkesztőségbe is megérkezett a Sonos első fejhallgatója (részletes teszt hamarosan), és ennek kapcsán indult el egy beszélgetés, vajon az emberek mi alapján döntenek a fülhallgató vagy a fejhallgató mellett, hiszen az utcán, tömegközlekedésen, edzőteremben, utazások során és az irodában egyaránt láthatjuk, hogy ki ilyet, ki olyat visel. Ezen felbuzdulva indítottam egy szavazást az X-en, ahol az volt a kérdés, hogy ki melyik típust preferálja.

24.hu

1392 szavazat mellett 46 és 54 százalékos eredmény jött ki a fülhallgató javára, így lett „győztesünk”, ám ahogy azt az egyik felhasználó megjegyezte, a felmérés leginkább arra világított rá, hogy teljesen érthető, miért létezik mindkét kategória. A szavazatok mellé érkezett magyarázatokból az is elég jól kiviláglik, hogy ki miért (vagy éppen milyen helyzetekben) dönt valamelyik megoldás mellett, de mielőtt rátérnénk erre, érdemes kicsit körüljárni, hogy honnan indult a két kategória, illetve mik az abszolút erősségeik vagy esetleges hátrányaik a másikhoz képest.

Fejhallgató

Az első fejhallgatók megjelenése a 19. század végére datálható. Az 1800-as évek végén gombamód szaporodni kezdő telefonközpontok jelentették az innováció motorját: egész egyszerűen szükség volt olyan eszközre, aminek hála a kezelők mindkét keze felszabadult, és telefonkagyló használata nélkül hallották a hívást kezdeményező hangját. Ugye, ezek még azok az idők, amikor a telefonhívás először olyan központokba futott be, ahol a kezelő manuálisan, egy kábel két végét az adott „számokhoz” tartozó csatlakozóba dugva kötötte össze a hívó és hívott feleket.

Az első füleseknek még csak egy kagylója volt, innen indult az eszköz fejlődése és használatának terjedése (például a haditengerészetnél), de a civil használatra tervezett fejhallgató megjelenésére egészen 1937-ig kellett várni: a német Beyerdynamic ekkor dobta piacra az első, zenehallgatásra is használható dinamikus fejhallgatót.

1949-ben az AKG első fejhallgatója akkora siker lett, hogy a márka innentől már csak audioeszközökkel foglalkozott. 1958-ban a sztereó lemezek megjelenése után John Koss állt elő a világ első sztereó fülesével, a Koss SP/3-mal. A Sony aztán 1979-ben megreformálta a műfajt az utcán is hordozható fülessel, amit az első Walkmanek mellé csomagoltak, méghozzá az ikonikus, színes párnákkal.

Jelentős mérföldkőnek mondható még az első, kereskedelmi forgalomban is kapható zajszűrős fejhallgatók megjelenése a 80-as évek végén, illetve ide sorolható az 1995-ben debütált, a 2000-es évekre egyre szélesebb körben elterjedő Bluetooth-technológia, ami lehetővé tette a vezeték nélküli fülesek előretörését.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik