A kutatók túlnyomó többsége egyetért abban, hogy a Naprendszerben csak négy Föld-szerű objektum, azaz kőzetbolygó található, egy, a közelmúltban megjelent tanulmány alapján azonban akár öt ilyen típusú égitest is rejtőzhet a rendszer határainál – írja a Live Science. A szerzők szerint az érintett objektumok eredetileg olyan szabad bolygók lehettek, amelyek nem egy csillag körül keringtek.
Az ilyen égitestek vagy csillagokhoz nem kötődő gáztömegekből alakulnak ki, vagy csillagoknál születnek meg, de utóbb kilökődnek az adott rendszerből. A James Webb űrteleszkóp (JWST) több száz hasonló bolygót azonosított már a Tejútrendszerben.
Előfordul, hogy egy csillag gravitációja magához ragad egy-egy szabad égitestet, amelyek így az adott rendszer állandó tagjává válnak. A friss szimulációk alapján a Naprendszerben is történhetett hasonló, mégpedig kőzetbolygókkal.
Amir Siraj, a Princeton Egyetem doktorandusza és kollégája több korábbi modellt, illetve egyenletet használt fel. Feltételezve, hogy a fiatal Nap 1:50 eséllyel tudott csapdába ejteni kóborló bolygót, Siraj 100 millió szimulációt végzett különböző paraméterekkel.
Az eredmények alapján két, Marshoz, valamint három-öt, a Merkúrhoz hasonló tömegű égitest lakhat mintegy 1400 csillagászati egységre a Naptól – egy csillagászati egység nagyjából a Nap és a Föld távolságával egyenlő.
Ezen égitestek különböznek a feltételezett kilencedik bolygótól, amelynek létezését egyes kutatók évek óta hangoztatják.
Amennyiben a most vázolt objektumok léteznek, úgy egy nap izgalmas vizsgálati lehetőséget adhatnak. Mivel a potenciális égitestek a Naprendszeren kívül alakultak ki, gyakorlatilag olyan exobolygóknak tekinthetőek, amelyek kozmológiai értelemben egy karnyújtásnyira vannak. Azonosításuk ugyanakkor nem lesz egyszerű, egyelőre nincs olyan műszerünk, amely érzékelhetné őket.
