A Lenovo évek óta azt a dizájnfilozófiát követi, hogy egy gamer laptopról nem kell üvöltenie a videójátékos mivoltnak, elég, ha ezt használat közben tapasztalja meg a vásárló – a szabályt erősítő kivétel az idén ősszel bejelentett Legion Pro 9i, ahol terepmintát és RGB LED-es logót kapott a fedlap. Tesztalanyunk, a Legion Pro 7i ennek megfelelően külsőre egy egészen visszafogott laptop, ami a korábban már bemutatott Legion Pro 5i-hez képest annyiban változott, hogy a borítás már főleg fémből készült, ami növeli az összeszerelés minőségének érzetét, nem mellesleg kellően masszívvá teszi a laptopot. Utóbbi főleg a súlyban érhető tetten, hiszen a gép 2,8 kilogrammot nyom, és ebben még nincs benne a tápegység. A kialakítás ugyan letisztult, de a szivárványszínű világításért rajongóknak sem kell aggódniuk, a gyártó az eszköz alsó részére elhelyezett egy LED-sort, ami természetesen kedvünk szerint testre szabható.
Jól megszokott praktikum
A Legion pro 7i szerencsére nemcsak külsőleg emlékeztet az 5-ös modellre, de a tervezők az olyan praktikus, korábban jól bevált megoldásokon sem változtattak, mint a csatlakozók kifejezetten okos elhelyezése. Ennek megfelelően most is a gép hátulján kapott helyet a tápkábel bemenete, a HDMI és az Ethernet port, illetve két USB-A (3.2 Gen 1, és az egyik kikapcsolt állapotban is tölt) és egy USB-C csatlakozó. Utóbbi 3.2 Gen 2 szabvány, DisplayPort 1.4 is egyben, továbbá rendelkezik Power Delivery funkcióval, tehát akár ezen keresztül is tölthető a laptop, maximum 140 wattal.
A gép „gerincére” helyezett csatlakozók legnagyobb előnye, hogy ennek hála javul a kábelmenedzsment lehetősége, illetve játék közben nem zavaró a bedugott töltő, egér vagy más kiegészítő kábele. A csatlakozókínálat ráadásul az említett portokkal még nem ért véget, hiszen a gép bal oldalán találunk még egy USB-A (3.2 Gen 1) és egy USB-C Thunderbolt 4 portot, a jobb szélen pedig egy USB-A (3.2 Gen 1) és egy hagyományos jack csatlakozó várja a felhasználókat. Ide került továbbá a Lenovótól már megszokott fizikai gomb a webkamera aktiváláshoz/kikapcsolásához.
A fedlapot megemelve elénk tárul a 16 hüvelykes, maximum 2560×1600 pixel felbontású, 500 nit fényerejű kijelző, ami ráadásul tudja a 240 Hz-es képfrissítést, kiegészítve Nvidia G-Sync és Dolby Vison támogatással. Extra piros pont jár azért is, hogy a gyártó igyekezett a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló belső felületeket, így a billentyűzet nem nélkülözi a sokak számára létfontosságú numerikus részt sem, és persze adott a magyar kiosztás. Illetve a 7-es szériánál elvárható módon itt már akár gombonként állíthatjuk a billentyűzet alatti RGB világítás színét, akár gyorsgomb segítségével, akár az előre telepített Lenovo Vantage szoftveren keresztül.
A trackpad itt már üvegborítású, ami el is várható ebben az árkategóriában. A méret megfelelő, sem nem kicsi, sem nem feleslegesen nagy, általános használatra mondhatni tökéletes, játékra pedig úgysem fogjuk használni. A kijelző felső kávájában egy 1080p felbontású webkamera kapott helyet, ami sajnálatos módon nem kompatibilis a Windows Hello arcfelismeréssel, viszont a tavaly megismert, gyárilag előre telepített Tobii Horizon támogatásról idén sem kell lemondanunk.
Tényleg egy erőmű
Ahogy a bevezetőben is írtuk, a tesztpéldány az idei legerősebb laptop hardverrel van szerelve. A gép szívét egy 24 magos, 36 szálon számoló Intel i9-13900HX processzor adja, ami mellé egy 16 gigabájt memóriával szerelt Nvidia RTX 4090-es laptop videókártyát kapunk. Ehhez jár 32 gigabájt 6000 MHz-es DDR5 memória és 1 terabájt NVMe SSD. Szerencsére mindkettő bővíthető, ha úgy éreznénk, ez még kevés.
Ezek mellé a gyártó egy LA-2Q AI chippel is felszerelte a gépet, ami a saját fejlesztésű Lenovo Legion AI Engine+ szoftvert segíti. Ez a mesterségesintelligencia-motor elvben azért felelős, hogy a hűtéssel és az órajelekkel játszva, az elérhető legtöbb teljesítményt tudjuk kiszedni a gépből. A gyártó ígérete alapján ráadásul az a rendszer idővel tanul is. Az egyhetes teszt alatt ennek a valóságtartalmát nem volt lehetőségünk ellenőrizni, arra viszont mindenkinek készülnie kell, hogy MI ide, MI oda, a ventilátorok nagy terhelés alatt azért felbúgnak, igaz, zavarónak nem neveznénk a keletkező zajt.
A konfigurációra ugyanakkor nem lehet panasz, az izmos összeállítás ereje már a szintetikus tesztekben is megmutatkozott, amiket Performance Mode-ban és az engedélyezett maximális ventilátor-sebesség mellett futtattunk. Cinebench R23-ban 24000 ezer pont körül teljesített a gép, a videókártyát izzasztó 3DMark Time Spy-ban pedig bőven 20000 pont feletti értékeket kaptunk, ami kiváló eredménynek mondható.
A játékoknál a GeForce Experience javasolt beállításaival éltünk, de kísérletezéssel és ügyes módosításokkal az így tapasztaltaknál is jobb eredmények érhetők el.
A közelmúlt kifejezetten gépigényes címei közül a Starfield és a Cyberpunk 2077 nemrég frissített, 2.0-s verziója is 70–90 képkocka per másodperc (fps) sebességgel futott a legmagasabb grafikai beállításokon, ami kifejezetten jónak mondható ezeknél a nyílt világú programoknál. Még a híresen gépigényes Microsoft Flight Simulátor is 60 fps fölött tudott maradni, amire még nem nagyon volt példa a szerkesztőségünket megjárt tesztgépek esetében. Az egészen friss Lies of P és a régebbi Shadow of Tomb Raider ugyanakkor már egyaránt 120 fps fölött teljesített, az olyan e-sport címek, mint például az Apex Legends pedig bőven 200 fps felé jutottak, ezzel maximálisan kihasználva az akár 240 Hz-es frissítésre képes kijelzőt. Tényleg nem túlzás azt állítani, hogy ezen a gamer laptopon a cikkünk írásakor elérhető játékok nem nagyon találtak fogást.
Ára van
Ezért a teljesítményért persze nagyon mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. A nálunk járt konfigurációért (aminek a leghúzósabb eleme egyértelműen a 4090-es videókártya) másfél millió forintál is többet kell fizetni. Ha viszont megelégszünk egy szerényebb, 4080-as VGA-val – ami teljesítményben nem sokkal marad el a nagytestvérétől –, akkor már 1,2 millió forint körül megállhat a végösszeg, sőt, akad olcsóbb, 4070-es variáns is.
Persze még így is millió felett vagyunk, azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezért prémium kialakítású, rendkívül masszív gépet kapunk, méghozzá hordozható formában, átlagon felüli kijelzővel, a szegmensben elérhető lehető legjobb hardver kíséretében. Mindez tényleg olyan teljesítményt biztosít, ami hosszú évekre elegendő lesz, ha a kompromisszumok nélküli videójátékos élmény az elsődleges célunk.
