Az utóbbi években gyakran felmerülő téma három idegenhonos csípőszúnyogfaj megtelepedése, terjedése és az általuk hordozott kockázatok. Nem azért, mert ezentúl több szúnyogcsípést kapunk a nyáron – bár a tigrisszúnyog itthon szokatlan módon nappal, tűző napsütésben is aktív, támad –, hanem mert olyan súlyos, hazánkban ma még egzotikusnak tekinthető betegségeket terjeszthetnek, mint a zika, a dengue-láz vagy a chikungunya-láz.
A csípőszúnyogok, köztük a három új jövevény – az említett tigrisszúnyog mellett a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog – egyedei úgynevezett vektorszervezetek, vagyis vérszívásuk során emberről emberre vagy állatról emberre adhatnak át bizonyos kórokozókat. A feltételes módot az indokolja, hogy a vektor jelenléte önmagában még nem jelent járványveszélyt, ehhez természetesen szükség van az adott vírusok, baktériumok nagyobb tömegű jelenlétére is. A hazánkban egyelőre jellemző, egyes behurcolt esetek ehhez kevesek.
A lakosság buktatja le a szúnyogokat
A kockázat azonban adott, ezért rendkívül fontos járványügyi szempontból, hogy a tudósok naprakész információkkal lássák el az illetékes szerveket a potenciális vektorok aktuális elterjedtségéről, illetve esetleges fertőzöttségéről. Mondani könnyű, ám nem állhat minden utcasarkon, hátsókerti szúnyogbölcsőnél és pocsolyánál felkészült szakember, ilyenkor fordulnak a tudósok a manapság már világszerte alkalmazott citizen science módszeréhez.
Több szakmai műhely a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) vezetésével 2019-ben indította útjára a Szúnyogmonitor.hu projektet az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretein belül. Applikáción keresztül, e-mailben bárki beküldheti fényképes észlelését, de a kutatók postán is várják a megfogott példányokat feldolgozásra. A beérkezett minták alapján pedig már célzottan tudják megtervezni terepi munkájukat: oda mennek szúnyogot fogni, ahol biztosan jelen vannak a keresett fajok.
Mára több ezer rendszerezett észlelés után ott tartunk, hogy elkészült Magyarország inváziósszúnyog-térképe, pontosabban a három behurcolt faj várható előfordulásának valószínűségét jelző rendszer – ide kattintva, a főoldalon kissé lejjebb görgetve település szerint is kereshetünk az egyes fajokra.
Milyen szúnyoghelyzetet mutatnak a legfrissebb adatok? Milyen mintázatok látszanak a behurcolt fajok terjedésében, és hogy állunk a fertőzésekkel? Dr. Garamszegi László Zsolt ökológust, az HUN-REN ÖK Evolúciós Ökológia Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.
Megtelepedtek és terjednek
Mindhárom szúnyogfajt a 2010-es évek elején azonosították Magyarországon, eleinte még megvolt a remény, hogy a nálunk melegebb éghajlatról származó rovarok nem képesek túlélni a magyar telet, így stabil populációk nem fognak kialakulni. A magyar telek viszont egyre enyhébbek, hiányzik a tartós, kemény fagy, míg az inváziós fajok európai állományai rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az itteni éghajlati viszonyokhoz, és számos evolúciós trükköt vetnek be a hideg periódus átvészelésére. Ráadásul utánpótlásuk és terjedésük is folyamatosan biztosított az elképesztő mértékű személy- és árumozgás révén.
Mára biztossá vált, hogy a három »új« csípőszúnyog megtelepedett Magyarországon, és terjed az ország területén, ennek korlátai azonban még kérdésesek
– mondja a 24.hu-nak Garamszegi László Zsolt.
A citizen science lényegében megsokszorozza a kutatók szemét, így az egész országra kiterjedő megfigyelésekkel rekonstruálhatjuk az inváziós csípőszúnyogok elterjedési mintázatait. A módszer nem alkalmas a fajok egyedszámának, sűrűségének becslésére, de a jelenlétükre vagy hiányukra vonatkozó adatok jól felhasználhatók a valós idejű térképezés során. A folyamat azonban nem áll meg az észlelési pontok térképre pakolásánál: a kutatók a mesterséges intelligencia segítségével beazonosítják azokat a környezeti tényezőket, amelyek jól magyarázzák a megfigyelt észleléseket, és ezek alapján a jövőre vonatkozó becsléseket készítenek.
Oda is belátunk, ahol nem volt észlelés
Az idegenhonos fajok terjedése számos körülménytől függ: mennyire meleg és csapadékos a nyár, mennyire hideg a tél, jelen van-e a szaporodáshoz szükséges, városi élőhely, jelen vannak-e az ugyanezekért az élőhelyekért versengő más fajok, milyen messzire vannak a közlekedési és áruforgalmi csomópontok, vagy mennyire intenzív a szúnyogirtás. A kutatók e háttértényezőket leíró változók beemelésével készítettek egy olyan statisztikai modellt, ami a lehető legjobban írja le a megfigyelt észlelések térbeli eloszlását.
Alkalmas arra, hogy következtessen a fajok előfordulási valószínűségére ott, ahol egyáltalán nincs bejelentés, de ismertek a környezeti paraméterek. Ezek az előrejelzések láthatók a Szúnyogmonitor új térképein, melyek számok helyett „várható előfordulást” ábrázolnak: a nagyon valószínűtől a nem valószínűig öt kategóriában.
A becslések akkor jók, ha ezek valóban megbízhatóak és nem csak vaktában lövöldözünk. Ezért a citizen science adatokra támaszkodó predikciókat a független, terepi csapdázásos eredményeinkkel vetettük össze, melyek jó egyezést mutattak a tigrisszúnyog esetében
– emeli ki a kutató.
A hivatkozott térképek tehát a tudomány kritériumainak megfelelően mutatják az aktuális szúnyoghelyzetet, ám további módszertan helyett nézzük, mit tudunk eddig a három idegenhonos fajról.
A tigris ránk vadászik
A tigrisszúnyognál szépen kirajzolódik egy stabil délnyugat-magyarországi populáció, és a főváros, valamint Pest megye is erősen érintett. A faj elsősorban emberi településeken él és szaporodik, fő célpontja mi magunk vagyunk, mert a nőstények a tojásrakáshoz emberi vért szívnak. Rendkívül kellemetlen jószág, a nap 24 órájában, közvetlenül tűző napon is támad, az egyes egyedek életük során alig pár száz méterre távolodnak el születési helyüktől. Utóbbi már csak azért is kellemetlen, mert legfontosabb tenyészhelyei a kertben hagyott gumikban, tálkákban, vödrökben, ponyvák gyűrődéseiben felgyűlt esővíz – itt írtunk arról bővebben, hogy egyetlen deciliternyi vízből 1-2 hetente több ezer szúnyog áraszthatja el a környéket. Ezért érthető, hogy az elterjedést leginkább az emberi populáció sűrűsége befolyásolja.
A másik fontos környezeti tényező a téli minimumhőmérséklet volt: ha ez -1 Celsius-fok alá süllyed, akkor az áttelelés esélyei minimálisak, és a tigris nem tud megtelepedni. Ez jól magyarázza, hogy a faj az ország északkeleti negyedén ritkán fordul elő, valószínűleg az Északi-középhegység zordabb téli időjárása miatt.
A japán bozót- és a koreai szúnyog elterjedtsége más képet mutat, e rovarok más és más környezeti tényezőkre érzékenyek. Egyiknek sem sikerült a tigrishez hasonlóan egybefüggő, nagyobb területeket meghódítania, inkább a mozaikszerű megjelenés a jellemző rájuk. Az öt éves térképezési eredmények érdekes időbeli mintázatot rajzolnak ki: kezdetben a japán sokkal gyakoribb volt, mint a koreai, de mostanra úgy tűnik, az arány megfordult, melyet valószínűleg az inváziós fajok közötti versengés is befolyásol.
Egyelőre nincs fertőzött „idegen”
A jövevények nyomon követése persze csak az alapokat jelenti, megtelepedésük ténye önmagában csupán annyit tesz, hogy a hazai csípőszúnyogok 50 őshonos fajt számláló listája három idegennel bővült. Ahhoz, hogy egzotikus betegségeket terjesszenek szükség van a kórokozók jelenlétére is, méghozzá behurcolt eseteknél nagyobb számban. Másként fogalmazva: attól, hogy látjuk őket, még nem tudjuk, fertőznek-e.
A kutatók aktívan fogják be az egyedeket és folyamatosan szűrik a markukba került állományt, a szúnyogtérképek óriási segítséget jelentenek abban, hol kell őket keresni. A legfrissebb, PCR alapú szűrési eredmények szerint egyelőre nem kell félnünk attól, hogy komolyabb betegséget terjeszthetnek: több ezer szúnyog vizsgálata kimutatta,
A kutatók egyedül Dirofilária fonalférgeket (melyek kutyáknál bőr- és végzetes szívférgességet, embernél bőrférgességet okoznak) mutattak ki a hazai mintákban.
Vadásszák és vizsgálják
Fontos kiemelni, hogy míg a fent felsorolt betegségek többsége egzotikusnak számít, addig a nyugat-nílusi láz vírusa már okozott kisebb járványokat hazánkban. A betegség tünetei láz, fejfájás, ízületi fájdalom, hányás, hasmenés, kiütések, illetve ritkán, de szövődményként kialakulhat agyvelő- vagy agyhártyagyulladás – a részletek itt olvashatók. A vírus gazdaállatai madarak, emberre szúnyogok közvetítésével mehet át, ha a rovar a fertőzött madár után megcsíp egy embert. Emberről emberre még a vérszívók által sem terjed, ezért mindenképpen olyan vektorszervezetre van szükség, ami madarat és embert is csíp.
Az idegenhonos vérszívók megjelenésekor elsősorban a tigrisszúnyog miatt aggódtak a szakemberek, hogy közvetítésével a nyugat-nílusi láz kisebb-nagyobb járványokat okozhat Magyarországon. Az NNGYK legutóbb október végén számolt be fertőzésről, a 2024-ben nyilvántartott nyugat-nílusi láz megbetegedések száma 113 volt, ami a szúnyogszezon lezárultával várhatóan idén már nem növekszik. Csakhogy a kutatások szerint a tigrisszúnyog – egyelőre – ártatlan ebben az ügyben.
Vadásszuk a kórokozót, az ismert humán esetek körzetében megjelenünk, megvizsgáljuk a szúnyogokat. Tigrisszúnyogban eddig még nem, az őshonos dalos szúnyogban viszont már többször kimutattuk. Ráadásul tudjuk, hogy a tigrisszúnyog nem nagyon csípi a madarakat, így nem is valószínű, hogy madárról emberre kórokozókat visz át
– mondja Garamszegi László Zsolt.
De a kép változhat. Ha megnézzük, más országokban milyen gerinces fajokat csíp a tigrisszúnyog, akkor azt látjuk, táplálkozási preferenciája függ attól, milyen régóta van jelen adott területen. Így elképzelhető, hogy a vérszívó itthon még nem fedezte fel magának a madarakat. Egyelőre úgy tűnik, 10 évvel a három idegenhonos faj megjelenése után még kialakulóban van, hogy melyik miként vesz részt az ökológiai körforgásokban. Ezért is fontos a folyamatos szűrés, vizsgálat, nyomon követés.
A frissülő adatok az irtás szempontjából szintén lényegesek. Specifikus előhelyválasztásuk miatt az inváziós fajok a klasszikus irtási útvonalaktól távol, a kertekben tanyáznak, egész nap aktívak, ezért mind a kémiai, mind a biológiai gyérítés többnyire hatástalan ellenük. E korábbi cikkünkben írtunk bővebben arról, amit most az ökológus megerősít: csakis lakossági összefogással, a kerti tenyészhelyek, a kis víztestek felszámolásával lehet őket visszaszorítani.
Ráadásul mindenkinek meg kell tennie adott körzetben, hiszen mit sem ér százak odafigyelése, ha egyetlen kertből folyamatosan jön az utánpótlás. Sőt, a citizen science arra is rávilágított, hogy a tigrisszúnyog szezonja jócskán kitolódott. A kutatók már decemberben és januárban is kaptak észleléseket, ami alapján arra lehet következtetni, hogy olyan variáns is kialakult, amely kifejlett felnőtt (imágó) alakban, a lakásokban vészeli át a telet.
