A magyar idő szerint kedd este lezajlott Apple-bemutató egyik legnagyobb bejelentése egyértelműen az volt, hogy az almás cég 11 év után elhagyja a Lightning Charge-portokat, és az androidos versenytársakhoz hasonlóan USB-C csatlakozóra vált. Az Egyesült Államokban ezt egy nagyon progresszív lépésnek értékelték, az Európai Unióban azonban tudjuk, hogy nem a fenntarthatóság, és az egységesítés járt az Apple döntéshozóinak fejében, hanem szimplán a profit.
A döntést az tette szükségszerűvé, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanács döntéshozói tavaly júniusban elfogadtak egy új jogszabályt, amelynek értelmében az összes EU-ban értékesített okostelefont – így az iPhone-t is – USB-C porttal kell ellátni. Az egységes töltési megoldást megállapító ideiglenes egyezség célja, hogy fenntarthatóbbá tegyék a termékeket, csökkentsék az elektronikai hulladék mennyiségét, valamint megkönnyítsék a fogyasztók életét.
Az európai uniós szabályozás kapcsán fontos kiemelni, hogy nemcsak a telefonokra vonatkozik, hanem minden kis- és közepes méretű hordozható elektronikus eszközre, így a táblagépekre, digitális kamerákra, fejhallgatókra és hordozható videójátékos kütyükre is. A jogszabály a laptopokat is érinti, ezeken viszont 2026 áprilisától lesz kötelető az USB-C használata. Az Apple ez utóbbiak esetében már az USB-C megoldást használja, az AirPodok esetében viszont csak kedden jelentették be, hogy lesz USB-C-vel rendelkező változat is.
Így is próbál trükközni az Apple
Az okostelefonos piacon az Apple kivételével már minden gyártó generációkkal ezelőtt átállt a szabványként számon tartott USB-C-portra. Ezen belül azonban rengeteg töltési sebesség létezik, és a töltőfejhez tartozó kábelek is gyártónként eltérőek lehetnek. Ezek azonban így sem jelentenek komoly lassulást a töltésben és az adatátvitelben. Az Apple azonban az előzetes pletykák szerint olyan MFi (Made For iPhone) kábeleket fog piacra dobni, amelyeket ha androidos telefonhoz használunk, csökken a töltési sebesség és az adatátvitel is.
Hogy ennek mi az oka, az kérdéses. A nagyszabású Wonderlust eseményen bemutatott, a Pro és a Pro Max modellekben bemutatkozó 3 nanométeres A17 Pro chip kapcsán azt mondták, a gyorsabb fájlátvitel érdekében külön USB-gyorsítót kellett beépíteni a lapkakészletbe. Ez azonban furcsán hangzik annak tekintetében, hogy az androidos gyártók kevésbé fejlett chipjei könnyedén képesek produkálni az USB 3.0 adatátviteli sebességet.
Tovább szorongatja a gyártókat az EU
Az iPhone-ok USB-C-re való átállása jól mutatja, hogy bár az európai piac messze nem a legerősebb a világon, egy-egy szabályozás így is képes megváltoztatni akár még a világ legnagyobb techcégeinek gondolkodását is. A fenntarthatóságot zászlajára tűző szabályozások részeként a jövőben további változásokra lehet számítani: az Európai Tanács nemrég elfogadta azt a tervezetet, amely szerint vissza kell vezetni a mobilokba a kivehető, és így könnyedén, házilag is cserélhető akkumulátorokat.
Az elemekről és akkumulátorokról szóló új uniós rendelet a telepek teljes életciklusát szabályozni fogja a gyártástól kezdve az újrahasznosításon át egészen az újrafeldolgozásig, továbbá biztosítja, hogy az aksik biztonságosak, fenntarthatók és versenyképesek legyenek.
A gyártókra vonatkozó begyűjtési célértékek a következők: 2027 végéig 63 százalék, 2030 végéig pedig 73 százalékos visszagyűjtést határoz meg a hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok kapcsán. A könnyű szállítóeszközökben (pl. elektromos rollerek és kerékpárok) használt, hulladékká vált akkumulátorokra vonatkozóan 2028 végéig 51 százalékos begyűjtés, 2031 végéig pedig 61 százalék a cél. A jogalkotási folyamat értelmében lényegében már csak az van hátra, hogy a tagállamok beiktassák az új szabályozást a saját törvényeikbe. Ezeknek pedig a globális vállalatoknak is meg kell felelnie.
