Az összeesküvéselmélet-hívőkre hajlamosak vagyunk a társadalom perifériájára szorult, információhiánnyal küzdő emberekként gondolni, azonban egy új kutatás szerint sokkal komplexebb lehet annak a háttere, miért fordulnak sokan az álhírek felé – írja a Science Alert.
Shauna Bowes, az Emory Egyetem klinikai pszichológusa és társai 170 olyan tanulmányt elemeztek ki, amelyek a konspirációkban hívő emberekkel foglalkozott. Kutatásuk szerint bár sok befolyásoló tényező van, a három legfontosabb tényező az lehet az érintetteknél, hogy megértsék a környezetüket, szociális biztonságban érezzék magukat, valamint hogy ezek által olyan motivációra tegyen szert, amit az életben hasznosíthatnak.
Az adatok azt mutatják, hogy leginkább a társadalmi fenyegetések kötődnek az összeesküvéselmélet-hívők számának növekedéséhez. A hírfogyasztási és értelmezési szokásainkra pedig nagy hatással van az, mennyire bízunk egy adott híroldal vagy személy szavában. A közösségünk olyannyira meghatározó, hogy iskolázottságtól függetlenül jobban hiszünk a saját csoportunk részeként azonosított emberek információiban, mint máséban, legyen az bármennyire is alátámasztott.
A Psychological Bulletin szaklapban közölt kutatás szerint az alacsonyabb analitikai képesség és a nagyobb szorongás, meglepően kis korrelációval rendelkezik az összeesküvéselméletek igaz hírként való azonosításával. A nárcizmus ezzel szemben sokkal nagyobb befolyásoló tényező. Bowes jelezte, a biztonságérzet befolyásoló hatása azt is megmagyarázza, miért sokasodtak meg az álhírek a járvány vagy épp a háború alatt.
Az emberek közül ilyenkor sokan pénzügyi nehézségekkel küzdenek, sőt a pandémia esetében mindez egészségügyi veszélyekkel is párosult.
