Az európai szakpolitika megvitatta azt a régóta létező dilemmát, hogy a nagy tartalomszolgáltatók a telekommunikációs infrastruktúrák használata után fizessenek-e valamilyen hozzájárulást az üzemeltetőknek. A tagállamok többsége nem támogatja az ötletet, de ha Magyarországon múlna, megsarcolható lenne a Netflixet és a többi nagy adatforgalmat generáló céget – írja a HWSW.
A következő hónapokban határozhatja el az Európai Unió, hogy elő lehet-e, elő kell-e írni a nagy szolgáltatóknak, hogy az uniós távközlési infrastruktúrák üzemeltetési és kiépítési költségeihez hozzájáruljanak. A nagy európai telekommunikációs multik szerint a szektor – és egyenesen Európa – jövője múlik ezen, a tagállamok többsége azonban nem támogatja az elképzelést.
A Reuters forrásai szerint a tagállamok szaktárca-vezetői múlt csütörtökön találkoztak az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosával, Thierry Bretonnal, miután a Bizottság májusban lezárta azt a konzultációs szakaszt, ami felmérte az érdekeltek álláspontjait a szakmában csak „OTT fair share” néven ismert téma kapcsán. Az uniós távközlési cégek régóta sérelmezik, hogy a hálózataikon a legnagyobb adatforgalmat generáló cégek (pl. Netflix, Microsoft, Google, Amazon) nem járulnak hozzá az infrastruktúra kiépítéséhez és fenntartásához.
Az Európai Bizottság tavaly májusban jelezte először, hogy foglalkozik a kérdéssel, miután az uniós távközlési cégek egyre komolyabb nyomást helyeztek az unió végrehajtó szervére, melynek illetékes biztosa közvetlenül politikai karrierje előtt egyébként maga is dolgozott a szakmában a France Telecom elnök-vezérigazgatójaként. Az OTT fair share mellett korábban több uniós tagállam is kiállt, viszont a Reuters értesülései szerint a tagállamok többsége már elutasító, vagy kritikus álláspontot képviselt a témában – köztük a Deutsche Telekom anyaországával, Németországgal. Bár a telekommunikáció cégek felvetése jogosnak tűnhet, szinte biztos, hogy a szolgáltatók a rájuk kiszabott extra költségeket a fogyasztókra hárítanák, illetve egy ilyen intézkedés részben vagy egészében szembe megy az Európai Unió netsemlegességi irányelvével is.
Akadnak ugyanakkor olyan tagállamok is, akik támogatják a nagy szolgáltatók megsarcolását: a kiszivárgott részletek szerint Magyarország mellett Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország is ebbe a csoportba tartozik.
