A Twitter erős platform lehetett volna. Ám a kihívásokon nem tudtam túllépni: túl sok is lenne felsorolni, mi minden baj lett volna vele, kezdve a gyűlöletbeszéd problémájától a szólásszabadság ügyéig. Frusztráltság, düh, udvariasság hiánya – meddig soroljam?
– ezt Bob Iger, a Disney vezérigazgatója írta 2019-ben megjelent önéletrajzi könyvében arról, hogy cége miért lépett vissza a Twitter felvásárlásától, noha a platformban remek reklámfelületet láttak. Iger úgy vélekedett, a platform sok esetben mérgező környezete ártana a Disney megítélésének.
Ezeken a problémákon látszólag nagyon könnyen túllendült Elon Musk, a világ talán legkülöncebb, de biztosan leggazdagabb üzletembere. Április közepén – tehát két héttel azelőtt, hogy megvette a Twittert – arról tartott kiselőadást egy TED-konferencián, hogy erős víziója van arról:
a civilizációnak szüksége van egy olyan platformra, ami maximálisan megbízható, széles körben befogadó.
A civilizáció érdekében Musk 44 milliárd dollárt „áldozott” arra, hogy bekebelezze a Twittert. Olyan közösségi oldalt szeretne létrehozni, amely a demokratikus gondolkodást, a szólásszabadságot, az elfogadást mindennél fontosabbnak tartja. Ami biztos: ebben az üzletben több a kérdés, mint a válasz.
Hogyan és – főként – miből?
Musk március végén tett ki egy szavazást arról saját Twitter-oldalára – mint az ötödik legtöbb követővel rendelkező személy a platformon –, a kérdés az volt, hogy követői mit gondolnak: a platform kellő mértékben garantálja-e a szólásszabadságot nekik? A szavazók arra jutottak, ehhez nincs kellő eszköze a Twitternek, azaz túl sok a keringő álhír, nincs megfelelő mértékű demokrácia.
Free speech is essential to a functioning democracy.
Do you believe Twitter rigorously adheres to this principle?
— Elon Musk (@elonmusk) March 25, 2022
Ha ebből szorosan nem is következik, de Musk április elején nem kérdéssel, hanem bejelentéssel állt elő: 9,2 százalékos tulajdonrészt vásárolt a cégben, ezzel a vállalat legnagyobb részvényesévé vált. Ezzel nyomban feladatot adott a Tőzsdefelügyeletnek is, mivel az amerikai törvények kimondják: ha valaki 5 százaléknál nagyobb részesedést szerez egy tőzsdén is jelenlévő cégben, tíz napja van arra, hogy ezt jelezze a Amerikai Értékpapír- és Tőzsdebizottságnak. Musk ezt nem tette meg időben, így vizsgálni kezdték az ügyletet.
Miután a párnapos vihar elcsendesült, újabb kérdéssel lehetett előállni egy tweetben. Ezúttal arra volt kíváncsi, a Twitter-posztokat utólag lehessen-e szerkeszteni.
Do you want an edit button?
— Elon Musk (@elonmusk) April 5, 2022
A háttérben közben ennél izgalmasabb dolgok történtek: úgy döntött, nem ül majd be az igazgatótanácsba, inkább azon kezdett gondolkodni, hogy tesz egy ajánlatot a Twitter megvételére. Április 14-én konkretizálta is: 44 milliárd dollár készpénzt ajánlott a vállalatért. Egyúttal tudatta:
A vállalat fejeseinek nem tetszett a kommunikáció e formája, így akadályokat gördítettek Musk terve elé. Már csak azért is, mert nem szerették volna, ha a kezébe kerül a Twitter: egy gazdasági berkekben méregkapszula-manővernek nevezett védekező lépést indítottak, amelynek lényege, hogy bizonyos részvényesek még több részvényt vehetnek, ha valaki (esetünkben Musk a cég felvásárlásával) a vezetőség jóváhagyása nélkül át akarja ugrani a 15 százalékos részesedési határt. Egy évig számít érvényesnek ez a manőver, amely kizárólag akkor évülhet el, ha olyan ajánlatot kap a Twitter igazgatótanácsa, mely a részvényesek számára több mint kedvező, és hosszas mérlegelés előzi meg annak elfogadást. Így bólintottak rá végül a 44 milliárdos ajánlatra.
Még a világ leggazdagabb embere is megérezne egy ekkora üzletet, ha saját zsebéből kellene állnia, hiába Musk 270 milliárd dollárra becsült vagyona. Ennek nyomán más finanszírozási tervhez folyamodott a Tesla-mogul: 25,5 milliárd dollárt különböző bankok biztosítanak majd (fedezetként Tesla-részvényeket használt 12,5 milliárdos értékben), a bizniszbe többek között a Morgan Stanley is beszállt, a pénzt 2023 áprilisáig kell visszafizetnie az üzletembernek a Bloomberg szerint. A maradék összeget saját zsebből pengette ki.
Megjegyzendő, hogy a Tesla részvényei április 27-ére 12,2 százalékot zuhantak, ami az általános és felettébb kedvezőtlen részvénypiaci hangulat számlájára is lehet írni. A Sky News szerint viszont inkább arról lehet szó, hogy a befektetők attól tartanak, Muskot túlságosan leköti majd a jövőben a Twitter felügyete, így kevesebb ideje jut a SpaceX-re, a Teslára és egyéb cégeire. A Tesla egyébként sem óriáscég, az autópiacon is inkább kis szereplő abban az értelemben, hogy a jövőben válhatnak majd inkább meghatározó szereplőkké, ha egyre többen állnak majd át az elektromos autók gyártására.
Ez a tranzakció a legnagyobb hitellel történő kivásárlássá vált a tőzsdei vállalatok történetében.
„Ez a típusú hatalomátvétel tipikus Elon Musk” – ezt már Anna Crowley Redding nyilatkozta, aki korábban könyvet írt az üzletemberről. Ahogy az író mondja, Musk szinte násztáncot járt a Twitter körül, ami tökéletesen jellemzi az ő gazdasági lépéseit. David Yoffie évekkel korábban egy tanulmányt publikált Muskról az üzleti lépéseit elemezve, szerinte a mostani hozzáállás óriási önbizalomról árulkodik, amivel azt szeretné megmutatni, ő olyan vállalkozást is sikerre vihet, amellyel mások „kudarcot” vallottak. Talán nem véletlen, hogy Musk a hivatalos ajánlattétel idején azt nyilatkozta, ő ki tudja hozni a Twitterből azt a potenciált, ami másoknak nem sikerült.
Musk egyébként is rendkívül könnyen nyeri meg a befektetőket, egyben kápráztatja el saját alkalmazottait karizmatikus viselkedésével, emeli ki a Business Insider. A milliárdos titka állítólag abban rejlik, hogy az emberek inspiráló személyiségek utáni vágyakozását elégíti ki kijelentéseivel, viselkedésével, amire az üzleti életben komoly vevőközeg van. Ebben az ügyben a szólásszabadság kérdését emelte be a köztudatba, azt állítva, a Twitter ennek nem felel meg teljes mértékben.
Szakértők szerint Musk kivételes érzékkel fogalmaz meg küldetéseket, tapint rá megoldandó problémákra, azt pedig tökéletesen kommunikálja a külvilágnak. A cégeinél nem fordulhat elő, hogy hátradőlve ücsörögnek a dolgozók. Musk cégeinél kőkemény munka zajlik, amelyet ő úgy határoz meg: a tét annyira hatalmas, hogy minden energiát be kell vetni. A fizikában létezik ez a gondolkodásmód, amelyet Musk az élet minden területén alkalmaz. Lényege, hogy miként lehet úgy megoldani egy problémát, hogy előtte soha az életben nem hallottunk arról. E szerint nem vesszük figyelembe, milyen próbálkozások születtek a probléma korábbi megoldására, mindent az alapoktól kell újrakezdeni.
Muskot az üzleti életben sokan úgy jellemzik, mint egy elszabadult ágyúgolyót, aki nem gondolkodik, inkább csak cselekszik. Roger McNamee veterán befektető azt nyilatkozta a Financial Times-nak, szerinte Musk nem is gondolta komolyan a felvásárlást, egy elhamarkodott ötletet lehetett látni, amely mögött nincs információ a finanszírozásról, sem a működtetésről. Matt Levine, a Bloomberg rovatvezetője szerint Musknak politikai és társadalmi meggyőződései vannak a Twitter működtetéséről, ő maga is imád tweetelni, így azt szeretné, ha az ő használatára lenne optimalizálva a platform. Levine számára nem világos, hogy a Tesla és a SpaceX hogyan profitálhatnak majd a Twitterből, de Muskot okos embernek tartja, aki vélhetően mindent átgondolt már többször is.
Ez lesz majd a Twitterből?
Musk már korán felvázolta, milyen változtatásokat szeretne eszközölni a platformon:
- csökkenteni kell a moderációt, Musk szerint nem kell törölni a sértő a kommenteket, tiltani olyan felhasználókat, akik szabályzatellenes, de nem illegális dolgokat írnak.
- Nyílt forráskódú algoritmussal kell működtetni az oldalt, mert az egész platform arra épül, hogy posztok, hírek jönnek a felhasználókkal szembe – ezek eredetét muszáj felügyelet alatt tartani.
- Le kell számolni a spamrobotokkal, a felhasználók hitelesítésére van szükség.
- Előfizetéses rendszert is lehet alkalmazni a jövőben.
A Twitteren bekövetkező változások nem fognak gyorsan végbemenni. Az üzlet nincs véglegesítve, hetekbe, hónapokba is telhet, mire egy felvázolt ötletből működőképes megoldás születik. És egyelőre senki nem tud semmit arról, Musk mit tervez pontosan a céggel.
Parag Agrawal, a vállalat vezérigazgatója úgy fogalmazott a Reuters szerint, hogy a cég jövőjéről egyelőre semmit nem tudnak. Agrawalék vállalati megbeszélést tartottak a felvásárlás napján, hogy egyeztessenek az elképzelésekről, a dolgozókról, elbocsátásárokról, de ő maga nem válaszolt semmilyen felmerülő kérdésre, szerinte ez már Musk felelőssége. Jack Dorsey Twitter-társalapító most nagyon boldog, szerinte Musk az egyetlen ember, aki képes megoldani a vállalat gondjait, ugyanis az „a Wall Street reklámtáblája” lett. Persze arról halvány fogalma sincs senkinek, Musk mennyire fog belemászni a cég irányításába, mekkora ellenőrzést gyakorol majd a döntések felett. A CNBC szerint az sem elképzelhetetlen, hogy Jeff Bezos példáját követi majd, akinek cégeiben független vezetői csoportok irányítanak.
A Fortune amerikai szaklapnak nyilatkozó elemzők szerint Musk vélhetően csökkenti majd a Twitter alkalmazottainak számát, hogy a kiadásokat csökkentse, mert a platform mögött felhalmozódott nem kevés adósság is. Az is valószínű, hogy a Twitter prémium, előfizetéshez kötött szolgáltatását (Twitter Blue) még inkább promózni fogja, hogy több embert elkötelezzen mellette.
Ahogy a Hollywood Reporter felhívja rá a figyelmet, mikor Muskot 2021-ben az év emberének választotta meg a Time magazin, akkor arról beszélt:
Gyerekkoromban A Gyűrűk Ura volt a kedvenc könyvem. Akkor az merült fel bennem: hogyan tudnék varázslóvá válni a világban? A fejlett technológiákat manapság nem lehet megkülönböztetni a varázslattól.
A Twitter közel áll ehhez a varázslathoz, már ha az információáramlásról beszélünk, elvgére ugyanarra platformra írhatnak a világ vezetői, gondolkodói, miképp a sokszor céltalanul zűrzavart keltő trollok is. A Facebook és a hasonló platformok már bizonyították, többnyire lehetetlen fegyelmet tartani ilyen keretek között. Musk elképzelése arról, hogy a Twitteren a jövő fontos kérdéseiről beszélgetnek a felhasználók, egy kétségtelenül romantikus idea.
Musk itt szeretné a teljes szólásszabadság kereteit megteremteni, ami azt is jelentené, például Donald Trumpot a Capitolium ostromakor indított gyújtó hangú beszéde miatt onnantól kezdve nem lehetne elővenni. És erre a forgatókönyvre joggal lehet következtetni, ugyanis Musk konkrétan azt nyilatkozta a hatalomátvételkor: azt reméli, „a legkeményebb kritikusai is maradnak a platformon, mert az azt jelenti, valódi szólásszabadság van”.
Csak a szokásos: jobb és bal
Az amerikai politika állóvizét rendesen felkavarta Musk bejelentése: míg a republikánusok ünnepelnek, a demokraták félelmüket fejezték ki, a Fehér Házból pedig úgy nyilatkoztak, nem kommentálnak ilyen adás-vételeket, noha Biden elnök korábban többször aggodalmát fejezte ki a Twitter szabad információáramlását érintő veszélyek miatt.
A demokraták oldaláról Elizabeth Warren szenátor egyenesen azt nyilatkozta, veszélyes a demokráciára nézve az, hogy Musk megvásárolta a Twittert. Marsha Blackburn republikánus szenátor ugyanakkor azt vallja: a konzervativizmus győzelme az, hogy a platform új kezekbe került, hiszen a baloldal most attól retteg, hogy nem tudják a konzervatív embereket cenzúra alá venni. Donald Trump már jelezte, ő nem akar visszatérni a Twitterre, de Muskot „rendes fickónak” tartja, aki rendbe teszi majd a twitteres állapotokat.
Amber Mac technológiai elemző nem látja annyira derűsen a Twitter jövőjét: úgy véli, Musk szólásszabadságot propagáló meglátásai potenciálisan több zaklatáshoz, gyűlöletbeszédhez vezethetnek majd.
Ez egy valós kockázat, amit Elon Musk vállalni fog, ha úgy dönt, tényleg korlátozások nélkül megengedi az embereknek, írjanak, amit akarnak. És ez nem túl vonzó.
A jelenlegi szabályozás egyébként annyit mond ki: bárki, aki bántalmazásra, erőszakra, gyermekek szexuális kizsákmányolásra buzdít, esetleg egyéb tiltott Twitter-tevékenységeket végez, felfüggeszthető vagy kitiltható. Ne feledjük: a Twitter lehetővé teszi, hogy álnéven írhassanak a felhasználók, ellentétben a Facebookkal, ahol próbálják szűrni a nem valós profilokat.
Roger McNamee korábban Mark Zuckerberg tanácsadója is volt, szerinte az, hogy Musk felvásárolta a Twittert, mindent elárul a jelenlegi Amerikáról:
A plutokraták által uralt nemzet, amelyben úgy lehet működni, hogy törvények vagy a hatalom nem korlátoz. Elfogadtak egy olyan ajánlatot egy milliárdostól, aki terv, pontos finanszírozás és a Tőzsdefelügyelet szabályainak sorozatos megsértőjeként a történelem egyik legnagyobb magánügyletét hajtotta végre.
McNamee megemlíti, nem tudni, jobb lesz-e a Twitter, mint volt, de az nagy probléma, hogy felelősségre vonhatatlan milliárdosok ilyen óriási befolyással vannak a demokráciára – utalt a platform eléréseire.
Hogy jön ide Kína?
Jeff Bezos azonnal ásni kezdte a lövészárkot önmaga és Musk között, miután idézett egy tweetet arról, a Teslának az egyik legkomolyabb üzleti érdekeltsége Kínában van, így Peking vélhetően nyomást gyakorol majd a Twitterre az új tulajdonoson keresztül, sőt, akár tisztességtelen előnyökhöz is jut.
Apropos of something:
-Tesla’s second-biggest market in 2021 was China (after the US)
-Chinese battery makers are major suppliers for Tesla’s EVs.
-After 2009, when China banned Twitter, the government there had almost no leverage over the platform
-That may have just changed— Mike Forsythe 傅才德 (@PekingMike) April 25, 2022
Való igaz, hogy a Tesla második legnagyobb piaca Kína volt 2021-ben az Amerikai Egyesült Államok után, elektromos autóik jelentős része is Sanghajban készül. Emögött a kínai kormány adókedvezményei állnak. A Bezos által idézett tweet Mike Forsythe-tól, a New York Times újságírójától származik. Ő arra hívta fel a figyelmet, Kínában több mint tíz éve nincs is Twitter, most azonban óriási változás történhet az ügyben. A kínai külügyminisztérium is reagált: szerintük alaptalanok az amerikai feltételezések, Kína semmilyen befolyást nem akar gyakorolni Muskra.
Jordan Schneider amerikai elemző szerint Musk gyakran kritizál olyan országokat, mint amilyen Szaúd-Arábia is, ahol a szólásszabadságról alkotott vélemény egészen mást jelent, mint amit a Tesla feje gondol. De a Tesla Kínától való függése bizonyára csökkenti majd Musk lelkesedését, ha a Kínai Kommunista Pártról szeretne hasonló véleményeket megosztani.
