Az első LEGO-videójáték még 1995-ben jelent meg, de a világszinten is átütő sikerre egészen 2005-ig kellett várni: a brit Traveller’s Tales videójáték-fejlesztő cég ekkor dobta piacra a Lego Star Wars: The Video Game-et, ami George Lucas középső Star Wars-trilógiáját dolgozta fel egy szórakoztató kalandjáték formájában. Annak ellenére, hogy a játék irányítása nem volt hibátlan, illetve hemzsegett a hibáktól, sikerré vált, és hasonszőrű LEGO-játékok áradatát indította el. Megkapta a maga verzióját az eredeti Star Wars-trilógia, majd idővel – többek között – Indiana Jones, Batman, Harry Potter, Jack Sparrow kapitány, A Gyűrűk Ura szereplői és a Marvel-féle Bosszúállók is megelevenedtek a monitorokon és tévéken.
Ezek a címek többnyire a fiatalabb korosztálynak nyújtottak felhőtlen szórakozást, a sikerük szinte töretlen volt, ugyanakkor az évek során érezhetővé vált, hogy a LEGO-játékok megfáradtak, játékmenetben képtelenek voltak megújulni, a legutolsó részek pedig főleg arról árulkodtak, hogy a dán játékgyártó termékei bárhogy és bármeddig átültethetők virtuális formába.
Az április elején boltokba került LEGO Star Wars: The Skywalker Saga szerencsére más tészta, a Traveller’s Tales érezhetően ráfeküdt a fejlesztésre: a kilenc Star Wars-filmet feldolgozó program ugyan 2017 óta készül, de még így is több hónapot csúszott a megjelenése. Mindez viszont jót tett neki: a koncepció ugyan nem változott, de a végeredmény így is kifejezetten frissnek hat.
Rövid kampány, de brutális mennyiségű tartalom
A játék gerincét ezúttal is a sztorimód adja: az egyes epizódok egy, legfeljebb másfél óra alatt teljesíthetők – már ha hiper űrsebességre kapcsolva figyelmen kívül hagyjuk a mellékszálakat és a gyűjtögetést. A történet nem lett túlnyújtva, pont olyan hosszúságú átvezető animációkat kapunk, amiket még a rohamtempóban haladó játékosok sem fognak átugrani.
A játék legmasszívabb részét ugyanakkor nem a már ismert történetek adják: ezeket befejezve megnyílik a Galaxy Free Play mód, ami elképesztő mennyiségű extra tartalmat kínál. A program ezen része félig-meddig nyílt világú játékká teszi a Skywalker Sagát. Persze nem szabad GTA– vagy Red Dead Redemption-féle monumentális élményre számítani, de a ránk váró 23 bolygót, illetve a végtelennek tűnő űrt szabadon fedezhetjük fel. Zúdulnak ránk a mellékküldetések, a galaxis minden szeglete tartogat valamilyen izgalmat, nem beszélve a gyűjtögetnivalókról, amik olyan mennyiséget képviselnek, hogy az lesz az érzésünk: játszhatunk bármennyit, sosem fogjuk kimaxolni a játékot. Rajongó legyen a talpán, aki minden easter eggre rábukkan ebben a világban.
A korábbinál masszívabb tartalom mellett nem maradunk újdonságok nélkül sem: ilyen például, hogy képességfák segítségével immár fejleszthetjük is a 300-nál is több feloldható karaktert. Ehhez kiberkockákat kell gyűjtenünk, amiket aztán karakterosztályonként használhatunk fel: átláthatnak a falakon, gyorsabban mozoghatnak és még sorolhatnánk. A fejlesztések a játékmenet könnyítését szolgálják, ami viszont alapból sem nehéz, hiszen a Skywalker Saga inkább családi kikapcsolódás, mintsem valódi, videójátékos kihívás. Utóbbi alig érezhető a küldetések során, a gyakorlott játékosok kis túlzással fél kézzel túllendülnek az ellenfeleken.
A program ezen aspektusa amúgy majdnem felesleges pepecseléssé teszi a fejlődés lehetőségét, hiszen mi szükség az erősebb sugárvetőre, ha már az alap verzióval is könnyedén építőkockákra bonthatjuk az ellenfeleket? Sajnálatos továbbá, hogy a sorozat erősségének számító logikai feladványok nehézsége és mennyisége is visszafogottabb az elődökhöz képest.
Bár a fő ellenfelek súlytalan harcot biztosítanak, cserébe a pályák kreatívan lettek megalkotva, így a Darth Maul elleni fénykardpárbaj elérése például tartogat izgalmakat. Maga a küzdelem viszont tényleg csak ujjgyakorlat, ezeknél a részeknél egyértelműen a fiatalabb játékosokat helyezték előtérbe a fejlesztők, a nehézség állítására pedig nincs lehetőség. Még Vader ellen sem fogunk megizzadni, a különféle quick time eventekkel pedig a játék rendesen fogja is a kezünket. Mindezek ellenére sokszor az lesz az érzésünk, a Star Wars Jedi: Fallen Order legósított verzióját indítottuk el, ami – ismerve annak erényeit – szép dicséret a TT Gamesre nézve.
A Skywalker Saga követi az egykori, építőkockás Star Wars-játékok technikai megoldásait egy kivétellel: a korábbi, nem túl felhasználóbarát kamerakezelést a fejlesztők kidobták az ablakon.
Emellett a szintén vadonatúj, a Gears of War-szériát idéző fedezékrendszer is segíti a harcot, továbbá visszatértek a közelharcok során bevethető különböző kombók is. Bár a változtatások üdvözlendők, a megvalósításuk első körben messze nem lett tökéletes: a tesztidőszak alatt például többször előfordult, hogy célzás közben a játék nem érzékelte a PS4 kontroller jobb analóg karját, így a rohamosztagosok visszaverése többször bosszúságot okozott.
Koszolódó építőkockák
Amire nem lehet panasz, az a Skywalker Saga vizuális része: gyakorlatilag hibátlan, az eddigi legszebb LEGO-kalanddal van dolgunk. A karaktereink műanyag darabjai koszolódnak, a pályák részletgazdagok, a Hoth bolygót végigügetni egy tauntaun hátán pedig olyan élmény, amit a felnőtt játékosok ugyanúgy élvezni fognak, mint a fiatalabbak. Az átvezető animációk is csinosak a maguk módján, mégha a LEGO-keret adott is egyfajta limitet a grafikai fejlesztés során. A PlayStation 4-es tesztverzió ennek ellenére meg-megakadt párszor, amit azért nehéz megmagyarázni, de a megjelenést követő javítások ezt is hivatottak orvosolni.
A LEGO Star Wars: The Skywalker Saga megjárta a hadak útját: rengeteget csúszott a megjelenése, a fejlesztőknek ráadásul olyan produktumot kellett letenniük az asztalra, ami újat, sőt, többet mutat a korábbi LEGO-játékoktól. A végeredmény arról árulkodik, hogy az alkotók megtalálták a siker receptjét, mert a szórakoztató kampány, a tengernyi tartalom és a majd minden korosztály szívét megnyerő körítés egy pillanatra sem gondolkodtatja el az embert azzal kapcsolatban, megéri-e több mint 20 ezer forintot kifizetni ezért a kalandért.
A LEGO Star Wars: The Skywalker Saga április 5-én jelent meg PC-re, régi és jelenlegi konzolgenerációra egyaránt. Tesztünket a PlayStation 4-es verzió alapján készítettük.
