Az április 5-én, délután 3 és este 8 között zajló Múzeumi Játékmustra az ország első múzeumi játékokkal foglalkozó eseménye, az oktatási célú játékok seregszemléje a Magyar Nemzeti Múzeumban, az Open History-val közös szervezésben. Játékosok, pedagógusok, játékfejlesztők és múzeumi szakemberek találkozója, ahol bárki megtalálja a neki tetsző játékot. Több, mint 20 kiállító regisztrált az eseményre: múzeumok, cégek, egyesületek, baráti társaságok és játékfejlesztők mutatják be játékaikat, akik
Közkedvelt és még tesztelés alatt álló társasjátékok, élőszereplős programok a szerepjátékokon át az élő történelemig, gyerekjátékok, önismereti és stratégiai játékok, vetélkedők, és a tech-világ múzeumi megoldásai képviseltetik magukat az eseményen.
Az eseményre még egy külön játék is készül: a Mappout csapatának köszönhetően egy saját, alkalmazáson belüli játék segíti a tájékozódást és ad lehetőséget az egész este megnyerésére. Három csapatban lehet majd küzdeni a győzelemért, amihez nem kell nagy áldozatot hozni: csak kitartóan kell játszani, és közben felfedezni a Nemzeti Múzeum kiállításait.
A délutáni programot szakmai nap előzi meg Alászállás a játékosítás bugyraiba címmel a Nemzeti Múzeum Lapidáriumában. A múzeumi szakemberek és játékfejlesztők számára szervezett programon egy előadás (Pusztai Ádám, Kollektíva: A múzeum nem játék, de közel állhat hozzá) után workshopokon mélyítik el a tudást a résztvevők. Az esemény célja, hogy fórumot teremtsen a múzeumi játékok fejlesztőinek, és elősegítse, hogy egyre jobb minőségű oktató játékok készüljenek a múzeumokban.
ADJ TANÁCSOT GÖRGEINEK!
A játékosabb és digitális megoldások ugyanakkor nemcsak a Múzeumi Játékmustra keretében kapnak szerepet a Nemzeti Múzeumban, de részei az olyan aktuális kiállításoknak is, mint például Az ismeretlen Görgei. Az alkalmazások ás digitális megoldások például elmélyítik és a látogatóhoz közelebb hozzák a kiállítás témáját – különösen igaz ez a fiatalabb, „digitális bennszülött” generációra.
A kiállítás kidolgozása során több alkalmazás is készült, és ezek egyik a Komáromi csata, ahol lehetőség nyúlik belebújni Görgei Artúr tanácsadójának bőrébe, ahol a 1849. július 2-ai csatát illető javaslataink alapján kibontakozik a tábornok jelleme és helyzetfelismerő készsége. A játékos a parancsnok szemszögéből követheti végig a csatát, az éles helyzetekben pedig döntési lehetőséget kap. A történelem menetét ugyan nem befolyásolhatjuk, de az interakciónak hála sokkal inkább megragadnak bennünk a látottak, mintha csak olvasnánk arról, hogy milyen döntések mentén alakult az emlékezetes ütközet.
Szintén egyedi élményt az Ülj egy asztalhoz Görgeivel! Az idős tábornok öregkorában sok időt töltött öccse, István, és művészek, értelmiségiek társaságában Visegrádon. A játékos egy érintőképernyős kijelző segítségével része lehet az asztaltársaságnak, különböző témákban meghallgathatja és értékelheti Görgei Artúr és István, Jászai Mari, Móricz Zsigmond vagy Gyulai Pál véleményét. Érdekesség, hogy a látogatók leggyakrabban a társaság Kossuthról és az áruló-vádról alkotott véleményére volt kíváncsi.
A kiállítás másik érdekessége, hogy megvizsgálható, a tárlat miképp alakítja a véleményünket Görgeiről. A múzeum főkapuján belépve öt állítást kell csillagokkal értékelni, néhány személyes, de azonosításra nem alkalmas adat alapján ezt a rendszer elmenti, és a kiállítás végén egy másik képernyőn újra válaszolva láthatjuk, hogy a látottak és hallottak hatására vajon átalakult-e a véleményünk.
Fotó: Balogh Zoltán /MTI
