Tech

Rockszámot írt a Queen gitárosa a történelmi űrmisszióhoz

Kevesen tudják, hogy a Queen gitárosa és dalszerzője, Brian May nemcsak zenész, hanem eredetileg asztrofizikus is. Innen jöhetett az ötlet, hogy dalt írjon a New Horizons űrszondához és ahhoz az aszteroidához, ami 2019 első óráiban a legtávolabbi olyan objektummá vált, amit valaha lefotóztunk: az Ultima Thuléhez.

A Queen mára legendássá vált gitárosa eredetileg nem a zenei pályán képzelte el az életét: asztrofizikusként tanult az Imperial College-ban. Doktoriját végül 2016-ban vette át, de a zene miatt nem sokat foglalkozott a szakmával – egészen mostanáig. Része lesz ugyanis annak a kutatócsapatnak, amely elemzi a New Horizons által visszaküldött adatokat az Ultima Thuléről, a legtávolabbi aszteroidáról, amit eddig sikerült elérnünk.

Elértük az eddig vizsgált legtávolabbi égitestet
6,5 milliárd kilométerre lévő aszteroidáról lőtt képeket a NASA űrszondája.

May a Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratóriumban jelentette be, hogy dolgozni fog a projekten, és azt is elmondta, hogy nem celebként, hanem kutatóként szeretne jelen lenni benne. A tudományos munka mellett azért a zenével is összekötötte a New Horizons találkozóját az Ultima Thuléval: írt egy dalt a projektről, amit az új év első óráiban tett közzé.

A “New Horizons (Ultima Thule Mix)” egy dögös rockszám arról, hogyan hódít meg az emberiség új távlatokat a világűrben, a hozzá tartozó klip pedig a New Horizons missziójából készült képekből és videókból áll.

Az Ultima Thuléről készült felvételek szerdán érkeznek a Földre, és meg fogják megerősíteni, hogy egy vagy két keringő égitestről van szó. A New Horizons 3540 kilométerre közelítette meg a középkori irodalomban szereplő „távoli szigetről” elnevezett aszteroidát. Számítások szerint az űrszonda sebessége az Ultima Thuléhoz viszonyítva másodpercenként mintegy 11 kilométer volt.


A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét, becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó, amelynek az átmérője mintegy 2400 kilométer. Az aszteroida körül fagypont alatti a hőmérséklet, így a tudósok feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát. A Naprendszer e Naptól távoli térségének kutatása azért olyan fontos a tudósok számára, mert itt megmaradtak a 4,5 milliárd évvel ezelőtti állapotok.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.