Tech

Az elektromos autók 4 legnagyobb csapdája

Gász Csilla
Gász Csilla

2018. 02. 10. 12:00

Az elektromos autók elterjedése egy elengedhetetlen lépés a klímaváltozás elleni harcban, de a piac és a technológiai fejlődés mostani állapota egyáltalán nem olyan, mint amilyenre szükségünk lenne egy tényleg zöld lakossági közlekedési hálózat kialakításához. Egyelőre még olyan helyzet is akad, amikor egy elektromos jármű környezetszennyezőbb a benzines változatnál. A Wired összegyűjtött négy problémát, amit sürgősen ki kell küszöbölnünk, ha azt akarjuk, hogy az elektromos kocsik tényleg zöldebbek legyenek, mint a hagyományos autók.

2016-ban globálisan 753 ezer konnektoros elektromos autót adtak el világszerte, ezzel újabb rekord dőlt meg.  Nem csoda, hiszen ezek a járművek még csak most kezdenek szélesebb körben is elterjedni, hála az egyre nagyobb választéknak, a csökkenő áraknak és a növekvő mennyiségű töltőállomásoknak.

A 2016-os eladásokkal már több mint 2 millió elektromos autó van az utakon, ami persze még mindig édeskevés, de már lényeges haladás.

Detail with damage automobile after a car crash accident
Veszélyes lehet elektromos autóból embert menteni
A mentőket és a tűzoltókat külön képzik, oktatják az elektromos autókból való mentésre. De mit tegyen a laikus?

A legnagyobb autógyártók lassan felismerik, hogy szükségük lesz elektromos, de legalább hibrid változatra ahhoz, hogy a piacon tudjanak maradni, pláne úgy, hogy egyre több, az autóipar szempontjából órási piacot jelentő ország tervezi, hogy a következő évtizedekben megtiltja a benzines autók eladását a határain belül.

Köztük van például Kína is, aki a tavalyi év végén jelentette ki, hogy az országban nem lehet majd benzines kocsikat gyártani. Ez óriási pofon az autóiparnak, mivel az ország az egyik legnagyobb piac számukra. Igaz, határidőt nem szabtak a változások érvényesítéséhez, de már maga a szándék is hatalmas átállási hullámot válthat ki az autógyártók berkein belül.

Aztán ott van még az Egyesült Királyság, Franciaország, India vagy Norvégia is, és a lista még korántsem teljes. Ez mind nagyon jól hangzik, a baj csak az, hogy az elektromos autópiac még egyáltalán nem olyan zöld, mint amilyennek lennie kellene, és messze vagyunk még attól, hogy tényleg környezettudatosan tudjuk gyártani és működtetni ezeket a járműveket.

A Wired összegyűjtötte a négy leginkább problémás aspektusát a dolognak.

1. Mennyi benzines autó tűnhet el az utakról?

Egy átlagos autó élettartama 11,5 év – legalább is ha az amerikai kocsikat nézzük. Ha valaki most vásárol benzines kocsit, annak még nagyjából ennyi ideig rendesen működik a kocsija, de ha vigyáz rá, esetleg több évig is kitarthat. Így egészen addig, amíg lehet új benzines autókat vásárolni, ez a 11,5 év statisztikailag megmarad, és kitolja azt az időpontot, ami a teljes átállást jelentheti.

A Nemzetközi Valutaalap és a Georgetown Egyetem kutatása azonban bizakodásra adhat okot: a kutatók szerint 2040-re már az európai, kanadai és amerikai benzines kocsik 90 százaléka eltűnhet az utakról, és felválthatják őket az elektromos autók.

Ha ez így valóban megtörténik, az napi 21 millió hordóval kevesebb olajhasználatot, és évi 3,2 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot jelentene.

Fotó: Pexels

A Wired számításai szerint az elektromos autógyártásnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját, ha lépést akar tartani a lassan beinduló piacokkal, hiszen

  • 2035-re Hollandiában nagyjából 358 ezer új elektromos kocsira lesz szükség,
  • Franciaországban 2040 után pár évvel már 1,5 millióra,
  • az Egyesült Királyságban 2,6 millióra,
  • Kínában pedig több mint 24 millióra.

Erre egyelőre aligha van felkészülve a gazdaság.

2. Mi a helyzet az akkumulátorokkal?

Jelenleg az elektromos autók akkumulátorai lítiumion-akkumulátorok, annak ellenére, hogy kutatók már kísérleteznek hidrogén üzemanyagcellákkal, amelyek hatékonyabbak és olcsóbbak is lehetnének a mostani változatoknál.

A lítiumion-akksik egyáltalán nem helytakarékosak, ahhoz, hogy egy benzines autó hatékonyságának megfelelő elektromos kocsit lehessen készíteni velük, óriási méretűekre lenne szükség. A hibrid kocsik kisebb lítiumion-akkumulátorokkal működnek, de nekik ott van a belsőégésű motor B-tervnek, hogyha az elektromos akksi lemerülne.

Az energiatárolás, ahogyan a legtöbb megújuló energiát használó technológiánál, itt is még nagy kérdőjel – ha hosszabb útra akarnánk menni az elektromos kocsinkkal, egyelőre nem lehetnénk biztosak benne, hogy nem merülne le párszáz kilométer után.

3. És azzal, amiből az akkumulátorok készülnek?

Mondhatjuk, hogy az elektromos árammal működő autók a kibocsájtásmentességük miatt zöldek, de akkor nem vennénk figyelembe azt, hogy az akkumulátoraik elkészítéséhez is milyen környezetszennyező módszereket kell bevetni.

A kobalt- és lítiumbányászat például korántsem környezettudatos, és mindkettőre szükség van ahhoz, hogy lítiumion-akkumulátorokat készítsünk. Az igény pedig egyre csak növekedni fog, ha az elektromos autók gyártása nagyobb tempóban megindul.

Ráadásul ezek az ásványok korlátozott számban találhatók meg a földkéregben, magyarán nincs belőlük túl sok, ráadásul olyan területen bányásszák őket, ahol nem túl etikusak a munkakörülmények: a The Guardian szerint akár hétéves gyerekeket is dolgoztathatnak az afrikai kitermelő bányákban, és jelenleg a nagy elektronikai cégek nem tesznek eleget azért, hogy biztosítsák: az akkumulátoraik etikus munkakörülmények között készülnek.

Hohenhameln, 2015. szeptember 10.
Füst száll fel a németországi Hohenhameln szénerőművének kéményeiből 2015. szeptember 10-én. (MTI/EPA/Julian Stratenschulte)
Még hogy az elektromos autók nem szennyeznek
A felhasznált áramot is valahol meg kell termelni, ez pedig jelentős CO2-termeléssel jár. Az áramautók kibocsátása csak helyben nulla.

Persze kutatók dolgoznak olyan akkumulátorokon is, amelyek sokkal kevesebb ilyen, bányászandó és környezetszennyező anyagokat tartalmaznak, de egyelőre nem született olyan megoldás, amely gazdaságilag is megérné.

4. Honnan jön a töltőáram?

Az elektromos árammal működő autó környezetbarát, mert kizárólag áramot használ a működéshez, és nincs károsanyag-kibocsájtása – ez nagyon jól hangzik, csakhogy általában abba nem gondolunk bele, hogy honnan jön az az áram, amivel feltöltjük a kocsikat.

A töltőállomások egyelőre nagyon sok helyen ugyanúgy szénalapú energiahordozókból nyert árammal dolgoznak, így különösebben nem környezettudatosak. Így az is előfordulhat, hogy egy sokat használt elektromos autó környezetszennyezőbb, mint egy ritkábban használt benzines kocsi.

Fotó: Flickr/Noya Fields

Az, hogy az EV-nk valójában mennyire zöld, jelenleg azon is múlik, hogy hol töltjük: Norvégiában például az elektromos áram 97,9 százaléka megújuló energiából jön, úgyhogy itt elég biztosak lehetünk abban, hogy környezettudatosak vagyunk, ha elektromos kocsival járunk.

Indiában például viszont csak 15 százalék ez az arány, így ha ott töltenénk az autónkat, ugyanúgy „szennyes” forrásokból tennénk, mintha egyszerűen benzines kocsival járnánk. Itt is szükség van a zöld energia elterjedésére ahhoz, hogy valóban környezetbarát legyen az elektromos járművek működése – enélkül sokat nem segítünk a használatukkal a globális felmelegedés elleni harcban.

Kiemelt fotó: Pexels

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Reka Bucsi speaks to the audience after being awarded the Audi Short Film Award during the awards ceremony of the 68th edition of the Berlinale film festival on February 24, 2018 in Berlin. / AFP PHOTO / Tobias SCHWARZ
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.