Nagy esélyekkel indul a színész a vasárnapi Oscar-díj átadón.
trend
A húzóerővel rendelkező óriásvállalatok érdemeik között említik, hogy technológiájukban, fejlesztési és gyártási folyamataikban környezettudatos megoldásokat alkalmaznak.
Szerte a világban hadban állnak a kalózkodáspártiak és a szabadalmi jogokért küzdők. A határvonal kettejük között abban áll, hogy vajon mi a fontosabb: a felhasználók vagy a szerzők, kiadók, finanszírozók érdeke. Azonban mind több okos érvet találnak a másolhatóság mellett kiállók.
Az angol nyelvű telefonbeszélgetések automatikus feldolgozása már Orwell lázálmait idéző magaslatokra fejlődött. A magyar alkalmazások – sajnos vagy szerencsére – még nem tartanak itt, de az iparági szótárak segítségével már a mi nyelvünket is 70–80 százalékosan értik a „gépek”.
Az idei évben a vállalkozások nem tehetik meg, hogy új szoftverekre költsenek. Szerencsére ma már számos olyan alkalmazás vagy szoftverszolgáltatás érhető el, amellyel akár ingyen vagy rendkívül olcsón kiépíthetünk egy modern irodai környezetet.
Gyors változásban a kommunikáció. A Google, a Facebook és a Twitter fejlesztői szerint hamarosan milliók dolgoznak majd világszerte az internetes közösségek lehetőségeit kihasználva.
Szürrealisztikus tabló a honi oktatás digitalizációja. A hagyományok a drága, környezetszennyező és körülményes papíralapú technikákat éltetik, pedig a tanári kar nagyot nőne a diákok szemében, ha csak pár dologban lépést tartanának a korral. Igaz, ez keresztülhúzná a közbeszerzés mestereinek és a könyvkiadásban érdekelt oktatók számításait.
Ötlet van rengeteg, induló vállalkozás és lelkesedés szintén, kockáztatni vágyó hazai befektető egyre kevésbé. Egyre inkább csak a határainkat feszegető vállalkozások lesznek sikeresek. Merre tovább 2010-ben?
A válságban csökkenő tendenciát mutató számítógép-beszerzésekkel szemben jelentős növekedést produkáltak az informatikai területen még újszerűnek látszó virtuális irodai megoldások.
A Microsoft jó úton halad, hogy elfeledtesse a félresikerült Vistát, míg az Apple egy erősebb szervizcsomaggal veszi fel a kesztyűt.
Szívesen támaszkodnak a műszaki egyetemek hallgatói kínálatára az IT-cégek, ugyanakkor jó néven veszik, ha a hallgatók szakirányú előképzéséből a közoktatás, illetve maguk a diákok is kiveszik részüket. Ha nem is pénzzel, de legalább kooperatív hozzáállással.
A mobil már régen nem csupán egy hordozható kütyü – naptárral meg kígyós játékkal –, hanem hálózatok és értékláncok kapcsolódási pontja, ahol percről percre bővül a kínálat és az üzleti lehetőségek tárháza.
Ami korábban csak távoli illúzió volt, ma már valósággá válhat: internetes bloggal lehet ismeretséget és akár pénzt is szerezni. Hamarosan főállású bloggerek megjelenése is elképzelhető. Körkérdésünkben néhány ilyen bloggert faggattunk motivációról, nehézségekről és sikerről.
Világszerte több millióan próbálkoznak blogírással, és főállású bloggerként is egyre többen tevékenykednek. Valóban jó üzlet a blogolás?
Mindenki a netre vonul, hálózatot épít, „networköl” világszerte. Magyarország fele az iWiW-en nyomul, a Facebook 300 milliónyi felhasználója gyűjtögeti a kontaktokat, és ontja magáról a hasznos vagy haszontalan információkat világszerte. Csiripelünk, üzengetünk, fórumozunk, veszekszünk, megosztunk, együttműködünk.
Körképünkben népszerű és bátran ajánlható karácsonyi ajándéktippeket sorolunk fel a teljesség igénye nélkül.
Miközben azt látjuk, hogy a „digitális csatamező” egyre bővül, egyre több adat és információ kerül digitális rögzítésre – ezáltal veszélybe –, ezzel vajon lépést tart-e az információtechnológia biztonsági fejlettsége? S hol tart vajon a másik oldal, a támadóké? Mekkora a biztonsági rés a kettő között?
A vonalkód-technológia az ellendrukkereket cáfolva komoly mértékben elterjedt a termékazonosításban, manapság pedig a személyazonosításban is jelentős szerephez jut.
Nyár eleje óta várják a pénzpiacok meghatározó szereplői, hogy egy méretes korrekció keretében megpihenjenek a részvény- és nyersanyagárfolyamok. A piac azonban, úgy tűnik, mindenki eszén túljárt: történhet bármi, az összes esésbe gyorsan belevesznek a befektetők, az árak pedig új csúcsokra törnek.
A válság igazolta, hogy a hitelkártya csak a precíz, tudatos és stabil jövedelemmel rendelkező fogyasztóknak való.
CFD, ETF, FX és társaik – titokzatos tőzsdei betűszavak, amelyek mögé talán tőkehegyeket mozgató professzionális trédereket gondolnánk, pedig az online platformoknak köszönhetően a piaci instrumentumok korábban sosem látott tárháza kereskedhető akár már a konyhaasztal sarkára állított laptopról is.
Alakítani kell valamit a befektetéssel kombinált életbiztosításokon, mivel a válság során elszenvedett tőzsdei bukták nyomán sokan kiábrándultak a korábban sztárolt termékekből.
A válság egyik markáns hatásaként nem csak a devizaárfolyamok elszállása fenyegette a banki adósokat: a bankok ugyanis az őket ért veszteségeket a hitelkamatok megemelésével is igyekeztek enyhíteni. Remény van azonban a javulásra.
A tavasszal megindult medvepiaci rali nyomán azt lehet mondani: ebben az évben a részvényalapok eddig mindent vittek. Az alapkezelők ugyanakkor óvatosságra intenek: most már forduljunk a kötvényalapok irányába.
