Élet-Stílus

E-kereskedelem a zsebben

admin
admin

2009. 12. 10. 10:20

A mobil már régen nem csupán egy hordozható kütyü – naptárral meg kígyós játékkal –, hanem hálózatok és értékláncok kapcsolódási pontja, ahol percről percre bővül a kínálat és az üzleti lehetőségek tárháza.

„Noha az üzletimobil-platformok kialakulásához vezető két út jó állapotnak örvend Magyarországon, kettejük kereszteződésében még nem erős a forgalom” – ekképpen sommázza a hazai m-commerce jelen állapotát Szépvölgyi Tamás, a – lapunkat is kiadó – Sanoma Budapest mobilmédia-csoportjának lapigazgatója. Mit is jelent ez? Az internetes kereskedelem bővülésére nem lehet panasz: egyre többen használják, egyre nagyobb is a kínálat. Hasonlóképpen a mobilmédia-platform is felívelőben van, minden szolgáltató kínál elérhető árú csomagokat, praktikus és szerethető készülékeket. Azonban a kettő ötvözete, a mobil elektronikus kereskedelem még gyerekcipőben jár. Kivételt talán csak a brókercégek és a parkolási társaságok képeznek, hiszen a tőzsdei termékeknek szinte teljes köre és a mobilparkolás már nálunk is mindennapos használatban van telefonon keresztül.

A nagy képernyő „kistestvére”
A „helyhezkötetlenség” fő lenyomata – véli Virágh Miklós, a BellResearch kutatásvezetője – az a „tünetegyüttes”, amely az ASP, a SaaS, a cloud computing, a vékony kliens, a virtualizáció, a hosting fogalmak köré építhető fel. A mobilitást éltető megatrend a klienseken futó, lokálisan menedzselt alkalmazások felől a távoli szerveren futó, központilag vagy akár globálisan menedzselt, a konkrét funkció alatti rétegeket lényegében a felhasználó elől elrejtő alkalmazások irányába hat. Ezáltal akár a teljes helyhezkötetlenség is megvalósítható. A browserben futó alkalmazások bárhol elérhetők, és erre egyre nagyobb az igény. Mind több funkció költözik a webre vagy akár csak a céges központi szerverre, amelyek gyakran már nem is házon belül helyezkednek el. Ha már a Microsoft Office jövőre megjelenő kiadása is számos Word- és Excel-funkciót elérhetővé tesz webes felületen, vagy ha akár CAD-szoftver is épülhet cloud computingra, vagy ha a Google az amerikai kormányzatnak kínál széles portfolióban SaaS-eszközöket, akkor kétség sem fér hozzá, hogy a szellem kiszabadult a palackból. Csak betonstabil infrastruktúra is kell hozzá.

VoIP és VoIN: egyre izmosabb törpék

Miközben a technológia már a telefonbeszélgetések gépesített
elemzésével kecsegtet vagy riogat minket, tanulságos ellenpontként
szolgálhat a BellResearch által rendszeresen kiadott Magyar
Infokommunikációs Jelentés a nyilvános interneten folytatott telefónia,
a VoIN (Skype, MSN, Google Voice és társaik), valamint az úgynevezett
szolgáltatói VoIP (Voice over IP) ismertségéről, elterjedtségéről.
Ebből kitűnik, hogy bár dinamikus a növekedés, az áttöréstől még messze
vagyunk. Így például az ADSL-szolgáltatói VoIP-penetráció 0,4
százalékról 1,3 százalékra nőtt egy év alatt, ami abszolút számokban
kifejezve azt jelenti, hogy 13 ezerről 53 ezerre emelkedett a
felhasználók száma. A kábeltelefónia (a fix vonalastól eltérően kábeles
internethálózaton folyó telefónia) szintén erősödő trendet mutat, a
tavalyi 6 százalékról 9százalékra nőtt a használók aránya, mely azt
jelenti, hogy a tavalyi évhez képest 128 ezerrel több a felhasználók
száma, s ez összességében 350 ezer felhasználót jelent. A
VoIN-penetráció a fentiekhez képest moderáltabb ütemben nőtt egy év
alatt: 14 ezerrel több felhasználó alkalmaz internetes telefont. Ez a
háztartások 7 százalékát, összességében 290 ezer felhasználót jelent.
Az izmos növekedési mutatók ellenére is nagyon szerény piaci
részesedésekről beszélhetünk. Arról nem is szólva, hogy bár a lakosság
harmada ismeri az ADSL-en nyújtott VoIP-szolgáltatásokat, s a lakosság
kétharmada hallott már a kábeltelefóniáról is, amely szintén
IP-technológián alapszik, mégis, a megkérdezettek többségének egyelőre
nincs ismerete a szolgáltatás jellemzőiről, szoros kivételt talán csak
a magasabb jövedelmi kategóriába esők képeznek. Az is érdekes, hogy a
vállalati szektorban is csupán a cégek 1,5 százaléka használ
ADSL-szolgáltatói VoIP-megoldást – ez összességében 3600 céget jelent.
A teljes vállalati vezetékes hangpiacon 2009-ben 7 százalék volt a
VoIP-megoldások aránya, amely növekvő tendenciát mutat. De látni kell,
hogy a hazai cégkultúra sem integrálta még magába ezt a területet.

A fejlődés a mobilmédiában a PC-kkel szemben éppen ellentétes. Míg az asztali gépek és laptopok esetében egyre több minden fut a böngésző alatt (nem csupán a web, hanem a levelezés vagy akár komplett irodai alkalmazásgyűjtemény is), addig az okos mobiltelefonok fejlődése abba az irányba megy, hogy inkább olyan felhasználói felületet kínálnak, amely anélkül kezeli a levelezést, gyűjti a híreket és instant üzeneteket, vagy ajánlja a szórakozási lehetőségeket, hogy direkt módon böngészni kellene. Sőt, a telefon használója sok esetben azzal sincs tisztában – s ha belegondolunk, nem is kell, hogy érdekelje –, hogy a telefonja éppen miként, milyen áttételeken keresztül kapcsolódik a világhálóhoz.

A mobilmédia területén a Sanoma-csoport az „iparág” hazai kezdetétől fogva meghatározó tartalomszolgáltatóként van jelen, így a többi szereplővel és gyarapodó számú fogyasztóval élték át az ilyenkor kötelező „gyermekbetegségeket – mesélte a szakember. Nem szabad elfelejteni, hogy a netre elsőként felmerészkedő mobilosok még afféle tartalékeszközként tekintettek okostelefonjukra. Ez a körülmény a mobiltelefonon keresztüli médiafogyasztási szokásokat is meghatározta. Mára ez a szegmens kilépett a nagy képernyő „kistestvére” státusból: a netképes mobil immár nem csupán pótlék, hanem teljesen önálló eszköz, melynek logikája is eltér az asztali gépek, laptopok és egyéb netbarát eszközökétől.
Talán ahhoz hasonlítható ez a fejlődés, ami a számítástechnika elmúlt évtizedeit jellemezte: a mérnököket előbb a programozók váltották fel, azután jöttek a szakképzett felhasználók, az egyre okosabb grafikus interfészek, ma pedig már az óvodások is „elbánnak” a komputerekkel.

Szépvölgyi Tamás, Sanoma: „Az előttünk álló pár esztendő az üzleti modellek csatáját hozza mobil területen.”

Szépvölgyi Tamás, Sanoma: „Az előttünk álló pár esztendő az üzleti modellek csatáját hozza mobil területen.”

Releváns tartalmak
A Sanoma mobilal kalmazásai és mobil weboldalai egyszerű kérdésekre adnak választ: mi történik itthon és a világban? Mi megy a moziban? Mit sugároznak a tévében? Ezeket az Fn.hu, a Mozi24 és a TV24 tartalmai fedik le. Az úgynevezett mobilweb-szolgáltatás már nem újdonság a kiadó újmédia-divíziójától, hiszen a Magyarországon forgalomban lévő mobilkészülékeket a szerverek már több mint egy éve beazonosítják, s az adott telefonon elérhető lehető legjobb felhasználói élményt kínálják. Az igazi újdonságot az jelenti, hogy az Apple iPhone-ok és Nokia okostelefonok tulajdonosai mobilal kalmazásokat és azokon belül folyamatosan frissített tartalmat kapnak, amelyek a politikai és gazdasági hírektől a kulturális kínálatig terjednek. Ezzel böngészőablak megnyitása nélkül, egyetlen gombnyomással érik el a számukra releváns tartalmakat, például hogy melyek a heti filmpremierek, vagy hogy győzött-e kedvenc focicsapatuk.

Ki fizesse a menüt?
A mobilmédia-szektor jövőképéről szólva a mostani „pillanat” fontosságára hívta fel a figyelmet Szépvölgyi Tamás. Szerinte olyan piaci robbanás előtt állunk, amikor a tartalomszolgáltatók nem követhetik el még egyszer azt a hibát, amely a „hagyományos” online média térnyerésekor történt, hogy ingyenes tartalmat szolgáltattak abban bízva, hogy a hirdetők majd eltartják a honlapokat. Úgy véli: az előttünk álló pár esztendő az üzleti modellek csatáját hozza, amikor egymás mellett élhetnek a mobilszféra területén a hirdetéseket befogadó, ingyenes „kisablakok” és a díjat szedő, ám reklámmentes, fizetős alkalmazások – de ezek bizonyos kombinációi is működnek majd. Ami bizonyos, hogy a felhasználók „ingyenebédre” nem nagyon számíthatnak mobil területen. Érdekes finanszírozási megoldást nyújthat az a lehetőség is, amikor a mobilhasználatért a fogyasztó célzott reklámok fogadásával „fizet”. A mobiltelefon ugyanis „aranyat érő” piackutatási információkat tartalmaz használójáról, ami nem zárja ki, hogy akár a mobilszolgáltatók, akár a mobilértéklánc más szereplői – vagy ad absurdum maguk a fogyasztók – közösségei értékesítsék ezt, így finanszírozva a telefon használatát vagy valamilyen tartalomszolgáltatást.
Azt is észre kell vennünk, hogy hálózatok és értékláncok fontos kapcsolódási pontjává vált a mobiltelefon, ami tovább színesíti a lehetséges jövőképeket. Már ma is más szolgáltatja a telefonbeszélgetést, mint a mobilal kalmazásokat és a médiatartalmakat. Van, aki már 24 órában használja a mobilhálózatot, nem csupán beszédre, hanem akár VoIP, IM vagy VoIN szolgáltatásokra is (ezek leírását lásd külön keretben), és munkahelyén sem tudna meglenni a telefonján tárolt adatok nélkül. Az ő mobilköltésük már nem is feltétlenül képezi teljes egészében az operátor bevételét! Sok pénzt eleve nem a telefonálás emészt fel, hanem a kis kiegészítő programok vásárlása például az AppStore-ból, vagy zenevásárlás az iTunesból vagy annak különböző klónjaiból. Ráadásul, amíg régebben a mobil egy viszonylag jól körülhatárolható hordozható telefonkészülék volt, ma a hagyományos monokróm telefonoktól az okostelefonokon át a SIM kártyával rendelkező netbookokig egy roppant szegmentált piac legkülönfélébb – billentyűs és érintős – termékei tartoznak ebbe a csoportba más-más képességekkel, eltérő kapcsolódási felületekkel. Mindez nagy kihívás az m-commerce társaságoknak és a médiaszakmának, de maguknak a fejlesztőknek is, hiszen könnyen lehet olyan szépreményű utakra tévedni, melyek akár hónapokkal később zsákutcának bizonyulnak. Emlékezetes fiaskó volt a WAP vagy a rövid életű személyhívók szegmense. Szépvölgyi Tamás szerint pont ezért az egyszerűség, használhatóság, értékállóság lehet a legfontosabb iránymutató a technológiai és tartalomfejlesztésben.

Portfóliókezelés a medence partján

A tőzsde világa élen jár a mobilplatformok bevezetésében. A Wall Street
Journal már jó ideje biztosít önállóan frissülő tartalmakat a
tengerentúlon legelterjedtebb okostelefonok, az iPhone és a Blackberry
készülékek tulajdonosainak. De a többieknek is elérhető a tekintélyes
tőzsdei lap szűkebb mobilweboldala. Ráadásul az első kapcsolódáskor a
rendszer lekéri a készülék paramétereit, s jelzi a felhasználónak, hogy
hamarosan az ő készülékére is kiterjesztik a technikailag elérhető,
lehető legbővebb tartalomszolgáltatást. A brókercégek oldaláról nézve
pedig azt kell látni, hogy immár nem csak Londonban és New Yorkban, de
nálunk is terjednek az alapszolgáltatásnak számító webes kereskedési
felületeken túl a mobil-trade alkalmazások. Ez utóbbiak kezelése az
alapszoftvernél jóval egyszerűbb menürendszerrel történik, melyben a
kisképernyőn való jobb áttekinthetőség érdekében gyakran szétbontják a
funkciókat. Így például külön menüpontba kerülhetnek a
számlaegyenlegre, a fedezettségre, illetve a szabad fedezetre vonatkozó
információk, melyek az alapwebes felületen még kényelmesen elférnek egy
képernyőn. Ahogy Kovács Péter, a Tőzsdefórum (www.tozsdeforum.hu)
hírportál képviselője magyarázta: a rugalmas elérhetőség ma az egyik
legfontosabb probléma a befektetések világában, amelyre egyre növekvő
igény mutatkozik, hiszen aki aktívan tőzsdézik, és nem tud mindig egy
fix helyen ülni, annak alapvető, hogy a mobiltelefonján is ránézhessen
a piacokra és a hírekre, mert, ahogy mondják: a piac nem vár. Mint
mondta, a magyar tőzsdei szakoldal egy szűkített változata már ma is
elérhető mindhárom mobilszolgáltató wapportálján keresztül. Igaz,
más-más üzleti modellben: a T-Mobile (t-zones + web ‘n walk), illetve a
Vodafone esetében fizetős a felhasználó számára a hozzáférés. A
közeljövőben a Tőzsdefórum is bővíti a szolgáltatások körét, mert egyre
több az okostelefon (pl.: Blackberry) és az érintőképernyős megoldás,
melyek egyre kevesebb kattintással járnak, s mind kevesebb macerát
igényelnek. Más szóval, a mobilfóniában immár nem a tártechnológia, a
sávszélesség vagy a sebesség az igazi korlát. Sokkal inkább az
eszközgyártóknak és a tartalomszolgáltatóknak kell felnőniük a
feladathoz, hogy például rendesen látszódjon egy felugró grafikon, vagy
be lehessen lépni egy sms-ből átmásolt karaktersorozattal anélkül, hogy
közben a böngészőben lefagyna a jelszót igénylő ablak a képernyőváltás
során memóriatúlcsordulás miatt. Cél, hogy a spekulánsok akár a medence
partjáról vagy a repülőtérről is figyelhessék a parkett híreit, s
gondozhassák a portfóliójukat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.