Élet-Stílus

Csíkos tudomány

admin
admin

2009. 12. 10. 10:20

A vonalkód-technológia az ellendrukkereket cáfolva komoly mértékben elterjedt a termékazonosításban, manapság pedig a személyazonosításban is jelentős szerephez jut.

33 évvel ezelőtt a Business Week még temette, és ma is gyakran megkongatják felette a vészharangot. Mégis ma világszerte átlagosan ötmilliárd termék vonalkódját olvassák be naponta az üzletekben. A vonalkód valójában párhuzamos fekete-fehér vonalak és közök sora, amely digitális formában, számokban hordozza a benne kódolt információkat. Egyszerű rápillantással azt hihetnénk, a fekete vonalak az információhordozók, pedig nem. A vonalkódolvasók mindig a köztes, világosabb vonalakat olvassák, ez az a felület, amely képes az olvasó lézernyalábjának visszatükrözésére, illetve ami érdemben hordozza az információkat. A vonalkod egyik legnagyobb előnye, hogy segítségével az információk emberi szemmel gyakran követhetetlen sebességgel, csaknem hibátlanul kiolvashatók, így az olyan automata rendszerek, mint például egy gyorsposta küldeményfeldolgozója vagy egy gyártósor gépei gyorsan és pontosan dolgozhatnak. Az is előfordult már, hogy divatbemutatón vonalkódot pecsételtek a modellek bőrére, így a színpad mögött zajló cirkuszban könnyebb volt nyilvántartani, mikor melyik ruhadarabot kell fölvenniük a topmodelleknek.

Az ember helyett…
A függőleges vonalak, illetve a különböző hosszúságú számsorok rendszerint csak azonosítanak, melyekhez a valós adatok egy háttérinfrastruktúrában kerülnek tárolásra, de egy-egy ilyen vonalkódban akár óriási információ- és adathalmazt is lehet tárolni, illetve, hogy ezek az információk automatikus rendszerek által is gyorsan és hibamentesen visszaolvashatók. Mészöly Imre, a vonalkódnyomtató-gyártó Citizen Systems Europe közép- és kelet-európai vezetője szerint az automatikus azonosításon alapuló adatgyűjtési technológia alkalmazása külföldön már elterjedt. „Főleg az emberi hiba kivédésére, illetve teljesítményének túlszárnyalására alakították ki az automatizációs rendszereket, amelyek sokkal gyorsabb eljárás mellett szinte teljesen hibamentes kezelést tesznek lehetővé.” Mészöly Imre példának a szállítmányozás területét hozza fel, ahol egy másodperc alatt nyolc doboz mehet ki a raktárból – vagy érkezhet be –, ezt a tempót emberi kapacitással alig lehetne bírni.

…vagy az emberért
A személyazonosítás kérdésében egyfelől a kórházaknál a betegazonosítást emelte ki Mészöly Imre, hiszen a hibás betegazonosítás végzetes következményeinek kiküszöböléséhez nem kell más, mint néhány vonalkódnyomtató, pár -olvasó, amelyek hozzáköthetők a kórház elektronikus információs rendszeréhez, és kivédik a hibás azonosítás lehetőségét. A vonalkód-technológiával könnyedén lehet nyilvántartani, hogy melyik beteg melyik ágyban fekszik, ki az orvosa, mikor került be a kórházba, mikor kell kikerülnie onnan, mekkora költségbe kerül a beteg ellátása, vagy éppen milyen ételeket ehet, amely adatok nem utolsósorban az intézmény gazdálkodásának hatékonyságára is jótékonyak lehetnek. A vonalkódos címkék egyetlen mozdulattal ráragaszthatók a kórlapra vagy a szövetminták tégelyeire, és akár hónapokig is olvashatók maradnak nedves vagy forró tárolási körülmények között is.
A vonalkódok nyomtatási technológiája révén azonban ma már egyfajta személyigazolványként is használható egy vonalkódot tartalmazó karszalag, hiszen a technológia fejlődésével már akár az illető fényképét is rányomtathatják. „A vonalkódnyomtatókat nemcsak a személyazonosítás területén tudom elképzelni, hanem például a mozi- vagy rendezvény-belépők nyomtatása esetében is.” A vonalkódalapú beléptetőrendszer a vonalkódalapú belépők nyomtatásán, visszaolvasásán és azok azonosításán alapszik. A vonalkóddal ellátott belépőkártyákat egy külön szerveren tárolt adatbázis információi alapján, különböző jogosultsági szintekkel lehet ellátni. A vonalkód nyomtatásánál nagyon fontos, hogy a nyomtatók jól olvasható minőségben produkálják a kódokat, mert az azonosítás így lehet hibamentes. A vonalkód előállításához szükséges vonalkódnyomtató a vonalkód-technológiai folyamat utolsó eleme, ugyanis a rendszer működéséhez szükség van még vonalkódolvasóra, számítástechnikai háttérberendezésekre, például egy szerverre is, továbbá a kapcsolódó szoftverekre, amelyek az adatokat képesek beolvasni, értelmezni, illetve adatként kezelni és tárolni. A vonalkódnyomtatók úgynevezett „hőnyomtatással” készítenek nyomatokat, melynek lényege, hogy egy speciális nyomtatófej segítségével melegítés által hozzák létre az információkat a címkéken. Mészöly Imre elmondta, hogy a speciális nyomtatás azért is szükséges, mert a vonalkódokat nemcsak papíralapú címkékre lehet felvinni, hanem műanyagra, fémre vagy textilre is, és akár a szélsőséges időjárásnak vagy a fizikai behatásnak is ellenállnak. A vonalkódnyomtatással elkészített belépők nemcsak az idő múlásának, illetve a szélsőséges viszonyoknak képesek ellenállni, de a felvitt adatok révén egyéni vagy akár csoportos beléptetésre is szabhatók, továbbá megfelelő kódrendszer alkalmazása mellett nehezen hamisíthatók. A vonalkóddal ellátott kártyák megoldást kínálnak a személyek egyértelmű és automatizált azonosítására, egy adott időszakra, helyszínre vagy egyéb preferencia alapján történő beléptetésére. „A repülőtereken már régóta használják a technológiát, mégpedig a csomagazonosításnál.”

Mészöly Imre szerint az egyik legdinamikusabb piac a mai napig az Egyesült Államok, ahol a lakossághoz mérten legalább tízszer annyi vonalkódnyomtatót használnak, mint Magyarországon, azonban Csehországgal szemben is 40 százalékos elmaradásunk mutatható ki a Citizen kutatásai szerint. Bulgáriában, a szófiai metróban a közelmúltban vezettek be vonalkódos jegykezelési rendszert, amely segítségével 30 százalékkal sikerült csökkenteni a jegykezelési költségeket, illetve könnyebbé vált a bliccelők kiszűrése is, ami további bevételnövekedést jelentett a helyi tömegközlekedési vállalatnak. Egy vonalkódalapú beléptetőrendszer nagy tömegrendezvények esetében – de akár egyszerű hétköznapokon is – elősegítheti a látogatók megfelelő jogosultságokkal történő beléptetését.

Azonosítás 2.0
A korábban egyeduralkodónak számító legelterjedtebb vonalkódok mellett már megjelentek az alternatív technológiák is, például az ujjnyomatfelismerő, a rádiós azonosító (RFID), az arcfelismerő megoldás vagy a hangazonosítás. A vonalkódok egyik lehetséges utódjaként tartják számon a 2D-s, ún. Bokode-kódokat, amelyek sokkal több információt bírnak el, és átmérőjük is kisebb, mint korábbi társaiké, csupán 3 milliméter, és akár húsz méterről is kiolvashatók a tárolt információk.
Mészöly Imre szerint valóban új technológiának számít a ponthalmazokból álló 2D-s vonalkód, amelyet már kamerás mobilkészülékkel is lehet olvasni. A meghatározott helyeken elhelyezkedő pontok halmazából lehet kiolvasni a szükséges információkat. Egyik legnagyobb előnye, hogy akár tízszer több információt is lehet benne tárolni, mint a hagyományos vonalkódoknál. Ez a technológia már lehetővé teszi nemcsak az azonosítást, hanem leíró adatok tárolását is, amellyel a termékek, személyek, de akár a dokumentumok kezelése is még pontosabbá tehető.

A rádiófrekvenciás megoldáson alapuló azonosítócsipeket például könyvtárakban, útlevelekben vagy az állatok, raktári készletek azonosítására, de még sporteredmények nyilvántartására is viszonylag széles körben alkalmazzák.

Szabó Dániel, a mobilmegoldások szakértőjének számító M. I. T. Systems kereskedelmi vezetője szerint az ún. 1D-s EAN 128 kód volt az egyik világméretű termékazonosító rendszer és kódtípus, amely aztán a legelterjedtebbé vált, így a világ bármelyik pontján ki tudják olvasni szabványos tartalmát. A körülbelül 5 évvel ezelőtt piacra került 2D-s technológiával szó szerint újabb dimenziót nyitottak, hiszen az 1D-s kódban elérték a fejlesztési határokat. A 2D-s technológia a korábbi 128 karaktert tartalmazó 1D-s kódokhoz képest már sokkal nagyobb információmennyiséget hordozhat.

„Az új 2D-s technológiában látom a lehetőségeket, de még mindig az egyszerű vonalkódos megoldások az elterjedtebbek – fűzi hozzá Mészöly Imre. – Továbbá azokban a megoldásokban is nagy potenciált látok, amelyek speciális festékanyagok segítségével kerülnek nyomtatásra, azaz például csak UV-fénynél lehet kiolvasni az elkódolt információkat.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Újabb furcsaság a TV2-n A Piramisban

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.