történelem

96 éves korában hunyt el a professzor.

Az évszázadokon át pezsgő, a XX. században azonban mélypontra került város az elmúlt években újra magára talált. Meglátogattuk, hogy megkeressük benne a Monarchia és a magyar történelem máig fellelhető nyomait.

Téved, ha a világháborúk, vagy a pestisjárvány idején sejti a választ.

Az orrdíszek hagyománya az ókorba nyúlik vissza, a lenge öltözetű hölgyek, szentek vagy állatok a hajó lelkét voltak hivatva jelképezni. A tengerészek akár életüket is feláldozták értük.

Mustafa Kemal Atatürk elképesztően rövid idő alatt egy teljesen átalakított országot hagyott maga után, nem csoda, hogy a törökök őszintén nemzetük atyjának tekintik.

Riasztó nem volt, a betörőket állványzat segítette bejutni az éppen felújítás alatt álló épületbe 1983-ban: összesen hét képet emeltek le gond nélkül a falról 1,5 milliárd forint értékben.

Lengyelország második legnagyobb városában, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia északi határán jártunk.

Az osztrákok túl tudtak lépni a saját Trianonjukon, az elit a konszenzust keresi.

Ha a mondák világában keressük a magyarság eredetét, csak egy homályos pont adódik: Noé a nagyapja volt Hunornak és Magornak, vagy távolabbi felmenő? És akkor közvetlen felmenőnk Ménrót, az óriás.

A konzervatív történész kíméletlen, önkritikus ítéletet mondott korunk Magyarországáról a Szűcs Jenő-konferencián.

Több ezer év után Napóleon döbbent rá, hogy lehet keletre hajózni Afrika megkerülése nélkül.

Az első világháború kitörésekor még nem létezett csehszlovák állam. Sőt egy maréknyi „álmodozón” kívül senki sem gondolt arra, hogy valaha is létre fog jönni.

Az izlandi sagák szerint a viking korban többször is alkalmazták a vérsasnak nevezett kivégzési módot, ahol élő ember bordáit a gerinc mellett átvágták, kihajtották és kivették a tüdőt. A Múlt-kor.hu arról ír, ez csak mese vagy valóság?

Azt gondolnánk ha valahol, hát Angliában isteni megváltásként fogadták az emberek, hogy maguknál hordhatnak valamit, ami megvédi őket az esőtől. Nem.

Huszonöt évig állt egy raktárban, majd a Várhegyre került. Hamar szimbólummá vált, pedig talán csak egy betegség fájdalmait örökíti meg.

1956 forró ősze október 23-án robbant Budapesten: „Ruszkik, haza! Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba!”.

Amerika újgazdagjainak nem jutott hely a Zeneakadémia díszpáholyaiban, ezért építettek maguknak egy operát. Nagy volt és díszes, más nem számított.

Mária Antónia ékszereit 200 éve senki nem láthatta: most Londonban kiállítják és elárverezik.

Bátorságát bizonyította a tiszt, aki első magyarként végzett önszántából ejtőernyős ugrást 1918-ban. A II. világháborúban már mint elit egység az ejtőernyősök elképesztő bátorsággal és veszteségekkel harcoltak, fegyverletételük is parádésra sikeredett.

Ma sokat fizetünk azért, hogy valaki elmondja: az egészség záloga a megfelelő étrend és a mozgás. A középkorban ez egyértelmű volt, az akkori orvosok más miatt jöttek zavarba.

Egy pofonból tudta meg, hogy zsidó, ami egy életre leszoktatta a verekedésről, pedig úgy érzi: néha nem ártott volna fizikailag elégtételt venni. Új regénye a 20. század áldozatairól, hatalom és szexualitás kapcsolatáról szól. Interjú. 

Szent Ivó jogászként a szegények és elesettek védelmezője volt, csavaros eszével özvegyeket, árvákat mentett meg a hatalmasoktól és csalóktól.

A város roppant falai mögött 1757-ben először el sem hitték, hogy egy maroknyi ellenséges csapatnak lehet ekkora mersze. Néhány órával később már számolták a hadisarcot Hadik András tábornok és huszárai kezébe.

Vajon miért éppen kakas formát választanak az épületek tetején elhelyezett, szélirányt mérő szerkezeteknek? A válasz több ezer évre nyúlik vissza.