történelem

A Tisza áradása gyakorlatilag lemosta Szegedet a térképről 1879 tavaszán, a várost hónapokig 3-4 méternyi víz borította.

A szakértők korabeli szobrokat és érméket vettek alapul.

„Agóniája szörnyű volt. Szemünk láttára fulladozott. [...] Rettenetes volt a tekintete, az őrület és a harag határvonalán...” – idézte vissza a diktátor halálát lánya, Szvetlana.

Ma is szeret zavarba hozni ismeretlen járókelőket, mert szerinte az élet épp az ilyen váratlan gesztusokon múlik. És azt mondja, eljön egy pont, mikor a szavak újra megkapják az eredeti értelmüket. Interjú Sándor Györggyel, a humoralistával, aki a mindennapok szépségeire akar odafigyelni.

Valószínűleg a külső és belső nyomás ellen lázadtak a lányok Salemben az 1600-as évek végén, de viselkedésük indokául boszorkányt neveztek meg. Innen indult a hisztéria.

Minden, amit tudni vélünk a legyőzhetetlen spanyol armada 1588-as pusztulásáról cáfolható, de legalábbis megkérdőjelezhető.

Mátyás király egy vár ostromakor valóban álruhába bújt, de minden más történet mese. Az a bizonyos füge állott, poshadt lehetett, de méreg nem volt benne, a király halálát feltehetően stroke okozta. Özvegyét pedig csúnyán csőbe húzták.

Jeremy King történész szerint az amerikai elnök csak a pusztításban jó, de van némi remény.   

A Teleki téri piac már a két világháború között önálló mikrokozmosszá vált.

Azt meg pláne nem, hogy mire használták korábban.

Az amerikai elnököt szíven ütötték afroamerikai szakácsnőjének történetei a faji megkülönböztetésről: a történelmi jelentőségű polgárjogi törvényhez így nagy valószínűséggel Zephyr Wright is hozzájárult.

VIII. Henrik angol király nagy kanállal habzsolta az életet, nemcsak szeretőit, de feleségeit is gyakran cserélte. Ám úgy volt vele, hogy amit szabad Jupiternek...

Mit tehetett és mit tett a főváros vezetése a spanyolnátha ellen? Nem sokat.

Egyes visszaemlékezések szerint az oroszok a „Hiba futsz,hiába menekülsz” című slágert bömböltették hangszórókból, miközben Budapest védői mészárszékre rohantak a kitörés során 1945. február 11-én.

A II. világháborút hazánk számára lezáró Párizsi békeszerződés területi rendelkezései 1947. február 10-én visszaállították a trianoni határokat, és Pozsony környékén további három falut vettek el Magyarországtól.

Terrorizmus és háborúk ide, katasztrófák és klímaváltozás oda, most éljük az emberiség történetének legbékésebb napjait. De vajon tényleg kevesebbet öldököljük egymást, mint régen?

Puchner Antal minden katonáját fegyverre fogva vonult Bem ellen. Először bevert fejjel szaladt vissza, ám azután... Tábornokunk Piskinél fordított, a többi már történelem.

A Robinson Crusoe-t ihlető Alexander Selkirk lobbanékony természetének köszönhette elképesztő kalandját.

A mohácsi vereség és a török megszállás is elkerülhető, de legalábbis még tovább elodázható lett volna, ha a magyar elit jobban méri fel a helyzetet és többet tesz ellene. Szapolyai János pedig nem elkésett a csatából, hanem ott sem akart lenni.

Az Alapjogokért Központ „civiljei" a történelemhamisítással kacérkodtak.

Régóta folyik a szakmai vita arról, hogy mi is okozhatta a makedón uralkodó halálát.

A VII. században rengeteg ezüst árasztotta el Európát, egy új kutatás most gleccserjég vizsgálatával határozta meg eredetét. És Európa eddigi legszörnyűbb évét is.

Egy ismert konteó szerint Rudolf Hess valójában nem egy börtönben halt meg.

Louis Braille, a 12 éves vak kisfiú kedvét nem vette el, hogy taknyos kölyöknek tartották.