Tudomány bbc history

Ezüst árasztotta el Európát

Gleccserből kibányászott jégmagban található szennyeződések alapján egy nemzetközi kutatócsoport bebizonyította, hogy a nyugat-európai pénzrendszer középkori átalakulásának mikor lehetett a fordulópontja, és honnan bányászhatták az ehhez szükséges jelentős mennyiségű ezüstöt. A kutatás érdekes mellékszálaként az utóbbi évezredek legborzalmasabb évét is meghatározták a tudósok.
Korábban a témában:

A Krisztus utáni VII. században, lényegében néhány évtized leforgása alatt jelentős átalakuláson ment keresztül a nyugat-európai pénzrendszer: az aranyalapú fizetőeszközökről áttértek a zömükben ezüstöt tartalmazó pénzekre. Ez természetesen nem pusztán az államok, kereskedők és magánszemélyek egymás közötti elszámolására hatott, hanem egész Nyugat-Európa gazdasági-társadalmi átalakulására is jelentős befolyást gyakorolt.

Azt azonban, hogy az ehhez szükséges, igen nagy mennyiségű ezüst honnan származott, mindeddig nem tudták pontosan meghatározni a szakemberek. Nemrégiben azonban a svájci Alpokban lévő Colle Gnifettinél lévő gleccserből vett jégmag, egyéb geoarcheológiai adatok, valamint történeti feljegyzések és numizmatikai vizsgálatok egybevetésével egy nemzetközi kutatócsoport új bizonyítékokat talált az áttérés időpontjára. A jégmag évekre lebontott elemzését az ólomszennyezéssel összehasonlítva arra a következtetésre jutottak a tudósok, hogy

az ezüst pénzérmékre való áttérés nagyjából Kr.u. 660-ban következett be.

A régészeti feltárások és az ólomszennyezés légköri modellezése alapján pedig a legvalószínűbb forrást is megtalálták: a franciaországi Melle-ben lévő ezüstbányák ontották magukból a pénzveréshez szükséges nyersanyagot.

Független kronológia

A Colle Gnifettiből kinyert jégmag új bizonyítékkal szolgált arra nézve, hogy Kr.e. 640–670 körül ezüsttartalmú ólomérc olvasztása során komoly szennyeződés került a légkörbe. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az esetleges római rúdezüst és mediterrán kereskedelem mellett új bányászati tevékenység okozta a római kor utáni arany pénzérmék készítésének utolsó felfutását (ezeket ugyanis egyre magasabb ezüsttartalommal értéktelenítették el), valamint az ezeket felváltó ezüst pénzérmék elterjedését.

A régészeti, numizmatikai ismeretek mellett a jégmagból kinyert információk most friss és független kronológiával szolgálnak arra nézve, hogy a kora középkori Nyugat-Európában mikor erősödött meg ismét az ezüstbányászat. A kutatás eredményeit a közelmúltban publikálták az Antiquity nevű szaklapban a résztvevő tudósok, akik a Nottinghami Egyetem, a Harvard Egyetem, a Maine-i Egyetem Klímakutató Intézete és a Heidelbergi Egyetem képviseletében elemezték az adatokat.

Árulkodó környezetszennyezés

A korábban publikált vizsgálatokban grönlandi jégből vett mintákból vontak le következtetéseket a Római Birodalom ezüstbányászatáról, s ez alapján a római gazdaság felívelő és lehanyatló időszakairól. Az Alpokból kinyert gleccserjég viszont Nyugat-Európa szívéből szolgáltat még közelebbi adatokat és

legalább 2 ezer évre kiterjedő, évekre lebontott kronológiát.

A jégmagot 2013 augusztusában az Olaszország és Svájc határán lévő Monte Rosa-masszívum Colle Gnifetti gleccserének északi oldaláról bányászták. A kutatók az alapkőzetig lefúrva emelték ki a 72 méter hosszú metszetet a jégből. A kronológiát ismert markerekkel, többek között a nagyobb szaharai porfelhők dokumentált érkezésével pontosították.

Az ezüsttartalmú ólomérc olvasztásakor keletkező szennyeződést nagy távolságról, a légkör magasabb rétegeiben érkező szelek, valamint alacsonyabb, regionális szelek fújták az Alpok nyugati vonulatáig. A Nyugatrómai Birodalom hanyatlása, majd bukása utáni időszakban, az V. században, illetve a VI. század elején alaposan visszaesett az ezüstbányászat. Majd a VI. század közepétől még erősebb volt a csökkenés a termelésben, összefüggésben a Justinianus kori járvánnyal, valamint a „késő ókori kis jégkorszak”-nak nevezett hirtelen klímaváltozással, amelyek miatt kisebb lett a kereslet.

Nagy Károly koronázása – Wikipedia

Erőteljesen nőtt viszont az ólom aeroszol szennyeződés nagyjából az Kr.u. 620-as évek közepétől, majd 640-ben (± 10 év) tetőzött. Két további csúcspont is megfigyelhető a jégmagban az ólomszennyeződés mértékét tekintve, mégpedig 660 ± 10 év, illetve 695 ± 10 év körül.

A klímaelemzés a kibocsátás lehetséges forrásaként a mai Franciaországot valószínűsítette, valamint, hogy rövidebb időszakokban Nagy-Britannia felől is érkezhettek szennyezőanyagok az Alpok nyugati vonulatára. A légköri folyamatok alapján sokkal kisebb a valószínűsége, hogy az ólomszennyezés Spanyolországból vagy a középkor későbbi szakaszában felfutó szardíniai vagy toszkánai bányákból származna. Régészeti bizonyíték a VII. század közepi bányászati és olvasztási tevékenységről az érintett területeken azonban csupán Melle település környékéről áll rendelkezésünkre, a IX. századi tetőpontig sok ezernyi innen származó érmét találtak a régészek.

Meroving pénzhamisítók

Az izotópvizsgálatok azt mutatják, a nyugat-franciaországi pénzverdék a numizmatikusok szerint 675 körültől készítettek melle-i ezüstből érméket. Később, Nagy Károly, illetve fia, Jámbor Lajos frank király uralkodása alatt, azaz a Kr.u. VIII. század végén, a IX. század elején szintén jelentős volt a melle-i bányászatból származó pénzverés. Nagyobb visszaesést az okozott, hogy

a vikingek 848-ban kifosztották Melle-t, valamint a 850-as években polgárháborús állapotok uralkodtak a régióban.

Az Kr.u. 640 (± 10 év) körüli ólomkoncentráció nagyon fontos időpontot jelez a nyugat-európai pénztörténetben: I. Dagobert frank király (629–639) uralkodásától kezdve ugyanis a Meroving királyságok tremissis aranypénzében szignifikánsak csökkent az aranytartalom, az ezüst rovására. A frank királyok számára 600 után kevésbé hozzáférhető bizánci arany, a 620-as évektől kedvezőtlenebbé váló földközi-tengeri kereskedelem hozzájárulhatott a tudatos aranypénz-hamisításhoz a Merovingok részéről, amelyhez hasonlót a 640-es években az angolszász Angliában is megfigyeltek a kutatók.

A második nagyobb szennyezési csúcs korrelál a tiszta ezüstből vert pénzek felfutásával Kr.u. 660 (± 10 év) után. A numizmatikusok eddig azt gondolták, 675–680 körül következett ez be, ám a jégmag-analízis ezt mintegy másfél–két évtizeddel korábbra teszi. Eleinte csak kisebb kereskedővárosok és kikötők környékén terjedtek el az új ezüstpénzt előállító pénzverdék a La Manche két oldalán, valamint Arles és Marseilles körzetében, ám a következő évszázadban már az Északi-tengertől a Földközi-tengerig számos kereskedelmi csomópontban elfogadták és használták az új fizetőeszközt.

A legborzalmasabb év

A gleccserjég elemzése még egy érdekességgel szolgált: a kutatók meghatározták, melyik volt az az év, amelyben a legrosszabb lehetett élni a Földön az elmúlt kétezer évben.  Meglepő módon nem a fekete halálként ismert pestisjárvány és nem is a spanyolnátha okozta a legnagyobb felfordulást a kontinensen, hanem az Kr.u. 536 utáni évek eseménysorozata. Egy izlandi vulkánkitörés miatt, a Föld mintegy másfél évre homályba borult,

nyáron sem emelkedett 2,5 Celsius-fok fölé a hőmérséklet,

az utána következő hideg évtized alatt óriási éhínség pusztított, amelyet tovább súlyosbított a bubópestis, amely 541-ben érte el a Római Birodalmat az egyiptomi Pelusium kikötőjénél.

A legdurvább évről korábban itt írtunk.

Illusztráció: MARTIN BERNETTI / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

German Chancellor Angela Merkel and Russian President Vladimir Putin arrive to give a statement on August 18, 2018 at Schloss Meseberg castle in Meseberg, northeastern Germany, where they meet to discuss conflicts in Syria and Ukraine as well as energy issues. (Photo by John MACDOUGALL / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.