Tudomány

Szeged tragédiája: 160 embert ölt meg az ár

A Tisza áradása gyakorlatilag lemosta Szegedet a térképről 1879 tavaszán, a várost hónapokig 3-4 méternyi víz borította.
Korábban a témában:

A török hódoltság másfél évszázada nem hagyott olyan nyomot Szeged arculatán, mint a Tisza egyetlen, mindent elsöprő áradása. A víz 1879. március 12-én tört be, és 3-4 méter magasan elborította a város 95 százalékát, csupán a magaslaton fekvő részen maradt szárazon pár utca a mai Dóm tér és Oskola utca környékén.

A víz csak augusztusban távozott, az áradás egyes beszámolók alapján 160, mások szerint 200 halálos áldozatot követelt, Szeged mintegy 6000 épületéből mindössze 265 maradt állva.

Sorra szakadtak át a gátak

Az 1878-as év ősze rendkívül csapadékos volt, a mederben a víz már decemberben nagyon magasan állt, ezt tetézte februárban a hóolvadás és kiterjedt esőzés. Március elején már csaknem egy hónapja tartott az áradás, a végsőkig próbára téve a gátak erejét, mígnem 5-én a Szegedtől 30 kilométerre északra fekvő Petresnél átszakadt a töltés.

A 40 méteres szakadáson másodpercenként 300-350 köbméternyi víz áradatként indult Szeged irányába, sorra törte át a régi elavult keresztgátakat. Elöntötte Algyőt, Tápét, Dorozsmát, majd miután szegedet harapófogóba zárta, a vízszint emelkedése megállt.

A gátakon ekkor több ezren dolgoztak éjt nappallá téve katonák és azok a lakosok, akik még nem menekültek el. Március 11-én már csak az Alföldi Vasút töltése állt az áradat útjában, és mivel a helyzet stabilizálódni látszott, úgy tűnt Szeged megmenekül.

Csakhogy aznap éjjel ritkán látott szélvihar dühöngött, a hullámok a Makkor erdőnél 100 méter hosszan áttörték a töltést, hajnali fél háromkor a városban megszólaltak a vészharangok.

„Menteni jöttünk, nem meghalni”

A legtöbben a puszta életüket tudták menteni, de sokan érkeztek, hogy segítsenek. Zubovics Fedor nyugalmazott huszártiszt így emlékezett vissza:

„Tíz ladikkal vártam a vizet a kiskaszinó tájékán, ahol a mostani Tisza Lajos körút fölső szakasza a folyó felé hajlik. Meg nem lehetett mozdulni, olyan erővel zúdult ránk a víz. Fogódzkodtunk, mi menteni jöttünk, nem meghalni. Egy iparos ember úszott az utca közepén hömpölygő zavaros áradatban, segítségért kiáltozott. Amennyire tudtuk, értésére adtuk, hogy kapaszkodjon valamelyik házba, de ő éppen attól menekült. Később láttuk, mennyire igaza van. Árvízben házra támaszkodni kész halál. Azt tapasztaltam, hogy az ár első rohamaiban, az első órákban dőlt össze Szegeden a legtöbb ház, amikor a víz nemcsak áztatta, de nyomta, húzta lefelé az épületeket. Amelyik ház ezt a rohamot kiállta, még estig megmaradhatott. A jobbak kitartottak másnapig.”

De mentettek a katonák, a környékbeli települések lakói, még a festő Csontváry Kosztka Tivadar is személyesen. Reggelre a látóhatárig elnyúló áradat öntötte el a várost, sok helyen 3-4 méter mély víz hömpölygött, hajnalban Tisza Kálmán miniszterelnökhöz távirat érkezett:

„A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz…”

Példátlan összefogás

Nem túlzás azt mondani, hogy az árvíz leradírozta Szegedet a térképről, első elkeseredés olyan gondolatokat is megfogalmazott, nem is érdemes újjáépíteni eredeti helyén. Nem így történt, és ebben nagy szerepe volt a párját ritkító hazai és nemzetközi összefogásnak.

A tragédia után öt nappal a helyszínre látogatott Ferenc József császár és Király Tisza Kálmán miniszterelnök kíséretében és egy csónakos terepszemle után kijelentette: Szegedet újjá kell építeni, ehhez pedig a város minden segítséget meg fog kapni.

A Tisza csak 186 nap múlva, augusztusban húzódott vissza medrébe, a tényleges újjáépítés 1880-ban kezdődhetett. Az uralkodó látogatása világszerte hírértékűvé emelte Szeged tragédiáját, világhírű magyar művészek, mint Liszt Ferenc vagy Munkácsy Mihály szerveztek gyűjtéseket, és nem csupán Európából, hanem Kínából, Indiából, Afrikából is érkeztek adományok az újjáépítésre.

Ennek emlékét őrzik a legnagyobb segítséget nyújtókról elnevezett körútszakaszok: Római, Londoni, Párizsi, Brüsszeli, Bécsi körút. 1883-ra tehát kialakult a ma is ismert szegedi városszerkezet, a jól átlátható és könnyű közlekedést biztosító sugárutas-körutas megoldásaival. Négy év kellett hozzá, és Szeged Európa egyik legszebb városaként újjászületett, 1883-ra tehát kialakult a ma is ismert szegedi sugárutas-körutas városszerkezet.

Ajánlott videó mutasd mind

Meghalt Csukás István

Neki köszönhetjük a Süsü, a sárkányt, a Pom Pom meséit vagy a Nagy Ho-ho-ho-horgászt is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.